A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

BABIK Barna: Egy szegedi hajósgazda-ház története

ként szereplő Hódy Antal röviddel ez előtt, 1837. január 30.-án feleségül vette Réh Franciskát. Ferenc házát talán a jómódú szülők, a Kopasz-családban keresztszülőként és esküvői tanúként nagyon gyakran felbukkanó Hódy János civis és az ügyvéd Réh János honorácior, városi főjegyző, a felsővárosi Kaszinó alapítója vehette meg nászajándékul. A főjegyző úrról a jól értesültek tudni vélték azt is, hogy az 1768-ban Szegeden, idős Réh János „aranyos sas" cimű vendéglőjében megszállt

34 József főhercegnek, a későbbi II. József császárnak, és a híresen szép ám kikapós fogadósnénak kötelékéből született.

35 Franciska testvér öccse, a szintén János 1848-ban nemzetőr százados,

36 s ő lett a piaci helypénzszedésen elcsúszott Osztróvszky eUenében a kiegyezés kori Szeged 48'-as Párti, fehércédulás polgármestere.

37 Hódy Antal az 1839-40-es adófőkönyv szerint kiemelkedően jómódú halász és halkereskedő,

38 1846-47-ben — talán jó családi kapcsolatai miatt — elismerésre méltó szerepet vívott ki a királyi sószáhításban is.

39 Kopasz István házában (ma Kis Tisza u. 9) volt talán legmozgalmasabb az élet. Fiát, ifjú Istvánt sikerült 1838-ban polgári címmel felruházni.

40 Az ügy sikeréhez a „hathatós édes Atyai Pártfogás'

41 mellett némi füllentés is elkelhetett. A 19. életévét épp csak betöltött fiatalember 23 évesnek mutattatik be,

42 de ajánlója maga Petrovics János polgármester úr ... 43 István 1839 január 10-én oltár elé vezeti Doró Annát, házasságuk megáldásához szükséges volt egy „Püspöki felmentés a 3. ízbeni vérségi akadályrul" is.

44 Új családi házuk építtetési engedélyét csak az aggályos földmérő korszakos javaslatait félretéve, 1840 februárjában tudhatták zsebükben,

45 ekkor láthattak munkához. A szépreményű ifjú pár 1841 tavaszán költözhetett — a szomszédba. Az apa, István évente 100 Ft-on felül adózik, 10-12 hajójával a hídkinyitási napló tanúsága szerint ő a keményfa szállítmányok leggyakoribb tulajdonosa.

46 Pályafutását a forradalom előtt, 1847-ben választópolgári elismerés koronázta,

47 s mivel „igen nagy kiterjedésű kereskedése és számos ingatlan vagyona is lévén",

48 befolyása jelentős. Az 1848 május 14-én tartott „nyilvános gyűlésben" megtartott „tisztujjítás"

49 során a megválasztott képviselők sorában találjuk Kopasz Ferencet, Istvánt és Mihályt is.

50 Istvánt az esküdtszéki bíróság tagjaként perbefogó bíró33 Lásd. 14. jegyzet. 34 REIZNER János: Szeged története I. Szeged, 1900, 380. 35 HABERMANN Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, 1992, 231. 36 REIZNER János: Szeged története I. Szeged, 1900. 295. 37 APRÓ Ferenc: Szögedi Olvasókönyv. Szeged, 1998. 238. 38 Szeged története II. Szeged, 1985. 339. 39 Szeged története II. Szeged, 1985. 409. 40 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 2477/1838 41 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 1386/1838 42 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 1422/1838 43 Lásd. 40. jegyzet. 44 Lásd. 8. jegyzet. 45 Lásd. 25. jegyzet. 46 Szeged története II. Szeged, 1985. 368. 47 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 5534/1847 48 Lásd. 43. jegyzet. 49 REIZNER János: A régi Szeged I. Szeged, 1884. 255. 50 REIZNER János: A régi Szeged I. Szeged, 1884. 262.