A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

BABIK Barna: Egy szegedi hajósgazda-ház története

kozó nagyszabású tervvel lepte meg a Nemes Város Közgyűlését: az egyre inkább eliszaposodó Kis-Tisza feltöltését, az utca kiszélesítését, az utca vonalának kiegyenesítését nemkülömben javasolja, és erőteljesen argumentál nehogy „Kopasz István által erős matériákból teendő új épület által javallatunkat ne talántán későbbiekben kivinni szándékozó Maradékainknak akadály tétessen".

24 Halácsy földmérő úr terve azonban drága, és „számos ellenvetés is tétetett", valamint „egyesért valamennyit regulázni nem lehet", 1840 Kisasszony havának másodikán „Kopasz István által a Kis Tisza szélén teendő újjább épület" terve „helyben hagyatik".

25 A ház 1841 február 15-vel keltezett: „A Tápai országúiban, egy újjonnan építendő Kapuháznak Tájék és Minta Rajzolattya"-n már áll.

26 (7. kép) Halácsy Miklós fiának, a szintén geometra Sándornak a nagy feladat megadatott: ő készítette el 1879 nyarán, a Víz levonultával Szeged új, 1:1000 arányú, szintjelzéssel is ellátott térképét,

27 mely lehetővé tette, „hogy a Város a réginél rendezettebb alapokon, a modern eszmék és igények lehető érvényesítésével épüljön fel".

2& A harmadik fiú, Mihály és Újváry Katalin 1815 március 16.-án fogad örök hűséget egymásnak. Hat gyermekük közül négy éh meg a felnőttkort, de csak kettőnek a leszármazottjairól tudunk (István 1829, János 1831). A polgárság 1837-ben ajánltatik, és „minekutána Polgári Taksa fejében pengői 6 fkat a tűzi eszközök javítására, nem különben az Ispotályra szükségesen ajánlott pengői 2 fkat. polgárnak felesküdtetett".

29 Mihály 1842-ben új ház építésére szánta el magát. Az „újjonnan építendő Háza vonalának meghatározására" rendelt bírói kiküldetést

30 ismét Halácsy Miklós teljesíti: „alázattal jelentjük: hogy az utca vonal már ottan ez előtt meg lévén állapítva, arra több kemény anyagból készült házak, nevezetesen Kopasz Istváné is tétettek, azt az arra teendő építkezés végett kitűztük ... Szomszédja Kopasz Istvánnak az 1838 1758/2756 szám alatti Királyi végzésnél fogva 20 négyszög öllel engedtettek át olly formán, hogy háza előtt 10 négyszög öl szélességben az utat feltölteni tartozzon".

2,1 (8. kép) A ház a középső testvér, István házának szakasztott mása, fekvése ezzel tengely szerinti szimmetriát mutat. Az 1850-ben Bainville által készített térképen a házsor összefüggő utcafrontja arra enged következtetni, hogy ezzel egyidőben elkészült a házsor legkisebb tagja, a jelenlegi Kis-Tisza u. 11 számú épület is. Valószínű építtetője Mihály, hiszen a Víz utáni lakók az ő leszármazottai. így kialakult a múlt század negyvenes éveiben az egységes utcakép: a három testvér megközelítőleg egyforma telekhányadokon, két-két házat építhetett fel, jó ritmusú, klasszicista házsor nézett az immár feltöltött Kis-Tiszán át a Nagy Tisza árterére.

32 (9. kép) A nagy család — kis utca élete a XIX. század második felében inkább társadalom, mint építészet-történeti érdekesség. Kopasz Ferenc, mint említettük, a feltételezések szerint az 1830-as években beljebb költözött. Az 1840-ben tulajdonos24 Lásd. 14. jegyzet. 25 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 2118/1840 26 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 1841. február 15. Rajz 27 NAGY Zoltán-PAPP Imre: Szeged. Budapest, 1960. 117. 28 1879 XX tc. 29 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 1224/1837 30 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 1056/1842 31 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 2104/1842 32 Csongrád Megye Építészeti Emlékei. Szerkesztette: TÓTH Ferenc, Szeged, 2000, 439. és 425. kép.