A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

adottságokkal egy nagyszabású gyűlés megtartásához. A környező falvakban élő hívek ugyanis viszonylag könnyen eljuthatnak oda. Augusztus 23-án Hamvas püspök fogadta Csepregi Imre pápai prelátust, makói plébános-esperest,

38 akivel közölte tervét, miszerint „egyházmegyénkben jövő májusban Makón kell megtartani"

39 a Mária-ünnepet. A püspök kifejezte szándékát, hogy a makói Mária-napokra egybe kívánja gyűjteni az egyházmegye híveit, s erre az eseményre meghívja Mindszenty József bíborost is. Másnap, 24-én Csepregi tájékoztatta a Makó-belvárosi plébánia káplánjait, Kiss Ferencet és Szakács Józsefet Hamvas Endre makói Mária-napokra vonatkozó elképzeléseiről. A beszélgetésen szóba került, hogy a tervezett tábori mise helyszíne a szervita kápolna

40 előtti terület (ma Csanád vezér tér) lehetne. Ez a gondolat szeptember 27-ig tartja magát. Ekkor javasolja Szabó Imre városi főmérnök, hogy az ünnepség színhelye legyen inkább a Szent István tér. Csepregi prelátus elfogadta a szakember érveit. „Itt el lehet helyezni sok embert, és ha le is tapossák a füvet, az nem lesz hátrányos"

41 — jegyezte fel naplójába. Csepregi az esperesi kerület papi gyűlésén szeptember 16-án Kövegyen jelentette be, hogy Hamvas püspök jövő év tavaszán Makón kívánja megrendezni az egyházmegye Boldogasszony-ünnepségét. „Kedves Testvér! Nagy eseményre készülnek tavaszra a makói katolikusok. Bérmálás lesz, és a Boldogasszony-év emlékére májusban Csanád egyházmegye Makón szándékozik megülni a csanádi Mária-napokat. Nagy kitüntetés ez a makóiak számára. Rajtunk lesz azokban a napokban az egész ország szeme. Hozzánk sereglik a környék 30-40 falujának népe, de jönnek az ország minden részéből. Több püspök, a Bíboros Hercegprímás Úr is részt vesz az ünnepségeken."

42 — olvasható a Szent István plébánia október 17-i röplapján. A röplap szerzője, Csepregi Imre ugyanakkor hangsúlyozta, a Mária-ünnep megrendezése áldozatokat és kötelességeket is ró a makóiakra. Öt pontban vette sorra a teendőket. Elsőként szólt arról, hogy „lelkileg újjá keh születnie Makónak, Mária városává kell lennünk."

43 A feladatok közt másodsorban említi, hogy szükség van egy ügyes rendezőgárdára, hiszen „a csongrádi, szombathelyi, egri Mária-napok után sokat várnak a makói Mária-napoktól is, nem maradhatunk ezek mögött."

44 Harmadikként írja, nem vallhatnak szégyent a hívek közös imádságukkal és énekükkel sem, ván templom hosszúsága 80 m, szélessége 16 m, alapterülete 800 m

2

. A plébánia épület 8 szobából és 4 mellékhelyiségből áll, plusz a káplánlakban 3 szoba. A templomban ekkor hétköznap reggel 1/2 7-kor és este 7-kor, vasárnap reggel 7, 8, valamint 9 órakor van csendes mise, 10 órakor énekes, 1/2 12-kor úgyszintén csendes mise (Makó-Belvárosi Plébánia Irattára [a továbbiakban: MBPI] Kánoni vizsgálat /1947.) 38 Csepregi Imre (1876-1954) életéről: Dr. CSEPREGI Imre: Önéletrajz. A Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség Füzete 3. Makó, 1991; Schern. Csanád. 1947. 44.p. 39 Csepregi Imre prelátus naplója (József Attüa Múzeum, Makó; leltári szám nélkül. A továbbiakban: Csn.) 1947. augusztus 23. 40 A kápolnát 1826-ban Kőszeghy László csanádi püspök építtette. 1940-ben szervita atyákat telepítettek oda. 1950 óta az egyházmegyei papság látja el a lelkipásztori szolgálatot. (Csanád Egyházmegye Jubileumi Evkönyve 1980. Felelős kiadó: Dr. SZILAS József. Szegedi Nyomda, 1980. 121. p.) 41 Csn. 1947. szeptember 27. 42 A Szent István-plébánia röplapja; Makó, 1947. október 17. (Szabadság Nyomda 32782) 43 Uo. 44 Uo.