A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

ezért nyomtatásban kiadják majd a közösen végzendő imákat és énekeket. A negyedik pontba sorolja az elvégzendő munkák között a templomi orgona rendbehozatalát. Végül célul tűzte ki, hogy ünneplőbe kell öltöztetni a templomot is. A röplap kiadásának napján megkezdődött az adományok gyűjtése. A templomban az egyik perselyben az orgonára, a másikban a templomfestésre szánt forintokat gyűjtötték. Október 24-én Csepregi prelátus lemérte a tábori mise helyszíneként szolgáló Szent István tér területét: árok és cserjék leszámításával is marad 10 ezer négyzetméter. Kiss Imre Makó város kommunista polgármestere november 5-én látogatást tett a plébánián, ahol felvetette a kérdést, Csepregi miben látja akadályát annak, hogy az egyház részéről még nincs meg a teljes egyetértés „irántunk és velünk"? A prelátus válasza: „Mihelyt a hirtelenkedők eltűnnek, könnyebb lesz a megértés."

45 November 6-i keltezésű levelében Halász Pál, az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója közölte, Hamvas püspök a közeljövőben össze fogja hívni az AC egyházmegyei tanácsát, amelyen megállapítandó lenne „legalább nagy általánosságban" a jövő év májusában Makón megtartandó Mária-napok programja. „A minden tekintetben nagyvonalú készülődést püspök urunk őnagyméltóságának az a reménysége indokolja, hogy a Marosmenti Mária-napok országos jelentőségű manifesztációvá lesznek, ami bizonnyal maradandó hatással lesz egyházmegyénk, közelebbről pedig Makó és környéke hitéletére és vallásos öntudatára." — írta az egyházmegyei igazgató.

46 November 11-12-én Makón tartózkodott Hamvas Endre. A püspök kifejtette: a körmenet „ne legyen olyan hosszú."

47 (Csepregi eredetileg négy és fél kilométeres távolságot tervezett be.) Szó esett a költségekről is: a Mária-ünnepség finanszírozását a kiadandó nyomtatványok (pl. énekfüzet) árusításából fogják biztosítani. A pécsi Angster cég november 29-re elkészült az orgona rendbehozatalával. Csepregi tervei között azonban nemcsak az orgona felújítása szerepelt, hanem az is, hogy az addigi fújtatót villanyerővel működő szerkezetre cseréli le. Az Angster vülanyfújtatóra tett árajánlatát a prelátus magasnak találta, ezért november 22-én egy Csaba László nevű helyi munkásra bízta annak elkészítését. Ebből később konfliktus támadt, mert kiderült, Csaba László nem hivatalos műszerész. Az iparos szakszervezet december l-jén küldöttséget menesztett a plébániára, hogy ott tiltakozzanak amiatt, hogy a villanyfújtatót nem hivatalos műszerész készíti. Csaba viszonylag olcsón (5976 forintért) vállalta a munkát — érvelt Csepregi — ezért kérte meg őt a feladat elvégzésére. Néhány héttel ezután, december 23-án Csaba jelentette Csepreginek, hogy a vasöntő elszámolta magát, emiatt az ár 600 forinttal drágább lenne. „Nem tartom helyénvalónak az érvelést. Az iparosok kiszámíthatatlanok"

48 —jegyezte fel naplójába a prelátus. Az orgona villanyfújtatója 1948. január 17-re készült el. 45 Csn. 1947. november 5. 46 MBPI 292./1948. cs.; Halász Pál AC egyházmegyei igazgató 1947. november 6-i keltezésű levele (AC169//1947.SZ.) 47 Csn. 1947. november 11. 48 Csn. 1947. december 23.