A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

között tarthatták meg a Gellért-hegyi Sziklakápolnánál május 13-án a hagyományos engesztelő ájtatosságot. A bíboros Ortutay kultuszminiszterhez intézett újabb beadványából idézünk: „A fővárosi Sziklatemplomnál több mint egy éve minden hó 13-án tartani szokott engesztelő ájtatosságnak karhatalommal történt erőszakos megakadályozása a legnagyobb elkeseredést és ellenszenvet keltette a 60-70 ezer résztvevőben, de az ország egész lakosságában is. Szomorú világ az, amikor az imádkozok ellen karhatalommal lépnek fel."

28 Ortutay május 15-i sajtókonferenciáján jelentette be, a kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé az iskolák államosítására. Május 22-23-án rendezték — az írásunk fő témáját jelentő — Marosmenti Mária-napokat, ahol több tízezer hívő nevében tiltakozó táviratot küldtek Ortutay Gyula kultuszminiszternek az államosítási elképzelések eUen. Június 3-án Pócspetriben a községháza előtt az egyházi iskolák védelmére összegyűlt tömeget — bent, a községházán a képviselőtestület az államosítás mellett kívánt állást foglalni — két rendőr akarta feloszlatni, s a dulakodás közben az egyik rendőr saját fegyverétől halálos lövést kapott. Az ügyet a kommunisták a katolikus egyház elleni uszításra használták fel. Június 5-én, 6-án ennek ellenére vagy éppen ezért Máriagyűdön 150 ezres hívősereg jött össze a pécsi egyházmegye Mária-napján.

29 „Még két hét távlatából is szinte érthetetlen, hogyan jöhetett össze 100 ezernyi embertömeg Bajára, ebbe a harmincezres lélekszámú határszéli városba a megsokasodott utazási akadályok ellenére." — írja a június 12- 13-i bajai Mária-napokról az Új Ember.

30 Június 16-án az országgyűlés 230:63 arányban elfogadta az 1948. évi XXXIII. törvényt az egyházi iskolák államosításáról. Az egri egyházmegye júniusban Nyíregyházán és Miskolcon kívánt Mária-napokat rendezni, a veszprémi egyházmegye pedig Veszprémben. Ezekre azonban a hatóságok akadékoskodása miatt nem kerülhetett sor.

31 A szegedi Mária-napokon (augusztus 1-5.) 100 ezer hívő vett részt. Az ünnepségnek — amelyen Mindszenty József nem volt jelen — akadtak zavaró körülményei: mikrofont és hangszórót nem lehetett felállítani, viszont egy közeli házban tartott előadás hangszórós közvetítése, valamint a közelben felállított mutatványos bódé lármája „fájóan zavarta az istentiszteletek áhítatát."

32 A hercegprímás augusztus 15-én körlevélben emlékezett meg az elmúlt esztendőről, a Mária-év addigi eseményeiről: „ 1948 hitvallása minden eddiginél kiemelkedőbb és történelmibb. A szent király szülőföldjén és keresztelő helyén kigöngyölt fehér zászlót — ősi magyar címer az egyik oldalon, Szűz Mária a másikon — meghordoztuk ebben az évben e szűkre szorított országban. Csongrád, Szombathely, Eger, Sátoraljaújhely, Gyula, Törökszentmiklós, Makó, Máriagyűd, Baja és más települések ennek az országos zászlóbontásnak kiemelkedő állomáshelyei."

33 28 MINDSZENTY József: Emlékirataim, 199. p. 29 Magyar Kurir, 1948. június 9. II. Kiadás. 1. p. 30 Új Ember, 1948. június 27. 2. p. 31 MÉSZÁROS István: Boldogasszony Éve, 171-172. p. 32 Új Ember, 1948. augusztus 15. 8. p. 33 MÉSZÁROS István: Boldogasszony Éve, 183. p.