A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

Szeptember 8-án még megtarthatták nyílt színen a zalaegerszegi Mária-napokat, szeptember 12-én a celldömölki Boldogasszony-napot azonban már nem. „Celldömölkön szeptember 12-én karhatalom felvonultatásával tartották távol a zarándokokat a várostól. Csak a templomban tarthattunk szentmisét, miközben a tűzoltók sárga folyadékot fecskendezve, kocsival járták körül a templom környékét." — írta emlékirataiban a bíboros.

34 A szemtanúk elmondása szerint a sárga folyadék nem volt más, mint trágyáié.

35 Mindszenty József 1948. november 18-i, a nemzethez intézett szózatában kitért a hatalom részéről a Mária-napokat ért bírálatokra is. „Hetek óta azonos határozatokat hoznak ellenem Csonka Magyarország helységeiben — kezdte beszédét a hercegprímás. Elítélik az 1947-48-as években az ország gócpontjain rendezett Mária-napokon általam szított eUenforradalmat és népellenséget (...) A Boldogasszony éve keretében megrendezett Mária-napok célja a hagyományos Mária-tisztelet elmélyítése és a vallásos öntudat erősítése. Soha olyan kérdés, amely merőben politikai, szóba nem került a Mária-napokon. Ellenben hirdettük ott a Mária-erények és Mária-tisztelet mellett a Tízparancsolatot, az emberi méltóságot, a szeretetet, az igazságot. A kitűzött célt a Mária-napok elérték."

36 — értékelte a bíboros a Boldogasszony-év történéseit. A MAROSMENTI MÁRIA-NAPOK ELŐKÉSZÍTÉSE A makói Mária-napok ötlete 1947. augusztus 17-én útban Csongrádról Szegedre fogant meg Hamvas Endre csanádi püspök fejében. Hamvas — Halász Pál apát-kanonok az Actio Catholica egyházmegyei igazgatójának társaságában — a Tiszai Mária-napokról hazatérőben döntött arról, hogy a Csanádi Egyházmegye Mária-napja Makón lesz,

37 mert a Maros partján fekvő város bír a legkedvezőbb 34 MINDSZENTY József: Emlékirataim, 201. p. 35 MÉSZÁROS István: Boldogasszony Éve, 205. p. 36 MINDSZENTY József : Hirdetem az Igét, Válogatott szentbeszédek és körlevelek 1944-1975. A bevezetőt és a tanulmányt írta és a válogatást végezte KŐZI HORVÁTH JÓZSEF. Mindszenty Alapítvány, Vaduz, 1982. 176. p. 37 A csanádi egyházmegye területe 3 000 km

2

; 1948-ban 330 ezer lakossal. A katolikusok száma 250 ezer. Az egyházmegye területén van 51 plébánia, 99 templom és kápolna. A világi papság száma 130, a szerzetespapoké 70. A papnövendékeké 22. (Új Ember Almanachja 1948. A Köz- és Gyakorlati Élet Tájékoztatója. Szerkeszti: NAGY Miklós és SAÁD Béla, 74. p.) Makó város 1948-ban Csanád vármegye székhelye. Az 1949-es népszámlálás szerint Makón 34059 ember élt, 18015 nő és 16044 férfi. (Központi Statisztikai Hivatal 1949 évi népszámlálás. 1. Előzetes adatok. Bp. Állami Nyomda, 1949. XIV. p.) A csanádi egyházmegye 1947-es hivatalos adatai arról tájékoztatnak, hogy Makó város területén ekkor 14971 római katolikus, 1196 görög katolikus, 715 evangélikus, 16791 református, 86 görögkeleti, 2056 zsidó és 184 egyéb vallású személy lakott. A Mária-napok színhelyeként és rendezőjeként kijelölt Makó-Belvárosi Szent István plébánia híveinek lélekszáma 9651 (Schematismus Cleri Dioecesis Csanadiensis Pro Anno Domini 1947. Edito Ordinariatus Csanadiensis Szeged [a továbbiakban Schern. Csanád. 1947.]. 20. p.) 1947-ben a Makó-Belvárosi templomban a napi áldozók száma 200-250, a heti áldozóké 300 körül volt. A plébániára 280 Új Ember és 350 Szív Újság járt. Az egyházközségben működött Credo Egyesület (150 taggal) és Katolikus Népszövetség (350 taggal). A plébánia területén éltek szervita atyák és nővérek, illetve Miasszonyunkról elnevezett Szegény iskolanővérek. A Makó-Belvárosi Szent 1st-