A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

RIMASZOMBATI Károly: Dr. Pálfy József (1874-1944) szegedi polgármester pályafutása

Ha érezhető is némi patetikus túlzás a polgármester szavaiban, az azért min­denképpen tény, hogy Szeged számára a szabadtéri jelentette a leghíresebb és leg­vonzóbb kulturális eseményt a harmincas években, melynek gyakorlati megvaló­sulása nagyban kötődik Pálfy József szervező munkájához és legkülönfélébb módon történő támogatásához. KULTÚRA, EGYETEM Pálfy Józsefnek nemcsak politikai, szociális, gazdasági és idegenforgalmi ügyekre és aktualitásokra terjedt ki a figyelme, hanem a kulturális élet számos te­rületére is: így a színházra, zenére, iskolával és egyetemmel kapcsolatos ügyekre. Érdemes itt néhány szót ejteni az oktatásról, azon belül pedig legfőképpen a sze­gedi egyetem dolgairól. Ami az iskolaügyet illeti, szóltunk már arról, hogy Klebelsberg iskolaépí­tési programjában Szeged kiemelt helyet kapott. 1921-ben teljesült a város régi álma, amikor végre az egyetemi városok sorába léphetett. Miután Kolozs­vár román elfoglalásával a M. kir. Ferenc József Tudományegyetem legtöbb ta­nára Szegedre menekült, a város még nagyobb összegekkel ígérte támogatni a létrehozandó egyetemet. 1921 májusában fogadta el a nemzetgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely „ideiglenesen" Szegeden helyezte el a Ferenc József Tu­dományegyetemet. 39 Az egyetem szűkössége miatt 1926-ban nagyarányú építke­zés indult meg, melynek eredményeként kialakult a Dóm téri épületegyüttes — he­lyet adva a püspökségnek, a természettudományi karnak és az orvosi intézetek egy részének. Klebelsberg halála után megszűnt Szeged „kivételezett" státusa; Hóman Bálint kultuszminisztersége alatt támadás érte a szegedi egyetemet — leg­alábbis így élte meg a város polgársága a hallgatói létszámcsökkentéseket és tan­székösszevonásokat. 1934 során például az országosan megszüntetett 25 tanszék közül 10 Szegedre esett, míg Pécsre és Debrecenre összesen 15. 40 Az orvoskarról olyan neves professzorok távoztak, mint Jankovich László, Széki Tibor vagy Jeney Endre. Ha a tanszékösszevonások ellen nem is, a szegedi szülők gyermeki érdeké­ben sikerrel lépett fel Pálfy József. A polgármester feliratára, valamint Bárányi Tibor interveniálására a belügyminiszter 50 további felvételt engedélyezett 1934 őszén 41 csak a város ifjai számára, miután a szegedi szülők sérelmezték, hogy túl kevés szegedi tanuló jutott be az egyetemre. Az esélyegyenlőséget szinte már sér­tette, hogy egy hónappal később a közgyűlés olyan határozatot hozott, amelynek értelmében a létszám keretein belül szegedi szülők gyermekei nem utasíthatók vissza; a közgyűlésen már korábban is arra hivatkoztak, hogy Szeged adófizetői óriási anyagi áldozatot hoztak a szegedi egyetemért. 42 39 SZABÓ Tibor: i. m. 578-579. 40 Szegedi Napló, 1934. július 4. 3. p. 41 Szegedi Napló, 1934. szeptember 12. 3. p. 42 CsmL Közgy. jkv. 1934/291.

Next

/
Thumbnails
Contents