A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

RIMASZOMBATI Károly: Dr. Pálfy József (1874-1944) szegedi polgármester pályafutása

A szegedi egyetem sorvasztása mellett ugyanakkor hírt kapunk a Szegedi Naplóból arról is, hogy a tervbe vett idegklinika építését 1938 tavaszán legalább egy évvel kitolták a kormány elégtelen anyagi eszközei miatt

43 — így nyilatkozott az államtitkár Szily Kálmán. A második bécsi döntést követően a szegedi egyetem mélypontra került, mert a Magyarországhoz visszacsatolt Kolozsvár visszanyerte egyetemét is — az 1940:XXVIII. tc. alapján. A tanárok nagy része — a jog- és államtudományi kar teljes egésze — Kolozsvárra került vissza. Ezek után Szegeden „új" egyetemet alapítottak, lévén az óriási beruházások visszavonhatatlan eredményei, amely „új" egyetemhez maga a kormányzó adta a nevét.

44 A teljesen megszűnt jogi kar helyébe — amelyet csupán 1940-ben szerveztek meg teljesen — hasztalan kért Szeged közgyűlése és Pálfy József új intézményt, s jóllehet a VKM 1943/44-re tervezte annak felállítását, ebből korszakunkban már nem lehetett semmi. A kulturális témakörhöz kapcsolódik az 1938-as „kettős szentév", amely a Szent István jubüeumi emlékév és a szintén ebben az évben zajló, Budapesten megrendezett XXXIV. Eucharisztikus Vüágkongresszus eseményeit jelentette. A szentévnek számos szegedi vonatkozása révén szerepet vállalt Pálfy József polgármester is. A kiemelkedő ünnepségsorozat folyamán szentelték fel Újszegeden a lourdesi barlangkápolnát, amelyen beszédet mondott Pálfy József polgármester is. Pálfy az előkészületek segítése végett már az 1938-as év elején bizottságot szervezett, melybe összetömörítette az egyházi, katonai és polgári hatóságok képviseletét, valamint a sajtót is.

46 A szentév keretében 1938. június 5-én szentelték fel az alsóvárosi Mátyás templomot, melynek renoválási munkálatait Pálfy a közgyűlés bizottsága élén még áprilisban megtekintette és ellenőrizte.

47 A felszentelés alkalmából jelentette be a polgármester, hogy a legközelebbi közgyűlésen javasolni fogja a Mátyás térnek — Klebelsberg tervének megfelelően — Hunyadi-ligetté való átnevezését, s ami fontosabb: ennek megfelelően művészi kiképzését Hunyadi Jánosnak, Szüágyi Erzsébetnek, Hunyadi Lászlónak, Kapisztrán Jánosnak és Mátyás királynak az érc- ületve márványszobraival.

48 A terv megvalósítása azonban anyagi okokból elmaradt. A jubileumi év leglátványosabb eseménye Szegeden a Szent Jobb megérkezése volt. Az előkészítő bizottság már június 7-én összeült, hogy kidolgozza a Szent Jobb Szegedre érkezésének pontos forgatókönyvét. A szent ereklyét szállító Aranyvonat országjáró körútja során 1938. június 26-án este 19 óra 17 perckor érkezett a nagyállomásra.

49 Innen díszmenetben vitték a Fogadalmi templom elé városszerte harangzúgás közepette. A város hatósága Szeged házait 26-27-én nemzetiszínű lobogókkal díszíttette fel. Dr. Tóth Béla helyettes-polgármester ünnepi szónoklata után Glattfelder megyéspüspök mondott beszédet szent királyunkról 43 Szegedi Napló, 1938. április 9. 3. p. 44 SZABÓ Tibor: i. m. 581. 45 CsmL Közgy. jkv. 1940/45, 139, 178-9, 188, 316, 338. 46 GlCZI Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből xxrv. 94. p. 47 Szegedi Napló, 1938. április 7. 3. p. 48 CsmL Közgy. jkv. 1938/209. 49 GlCZI Zsolt: i. m. 118.