A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

LENGYEL András: Bencsik Béla szegedi habilitációja

hetséges, mert nem csak emberi megismerés van, hanem másféle is, pl. állati megismerés. Az állatok is képesek tapasztalati megismerésre, bizonyos dolgok összetartozásának felismerésére (pl. a hívó hang és az etetés összetartozásának felismerésére). A megismerés általános tiszta apriori fogalma tehát független az emberi megismerő empirikus fogalmától. Ugyanez érvényes a megismert tárgy, valamint a megismerő számára közvetlen és közvetett dolog fogalmára is. Ezekre az általános apriori fogalmakra általános apriori axiómák, a megismeréselmélet axiómái vonatkoznak, amelyek szükségkép[p]iek és analitikus jellegűek. Ilyen axiómák pl.: 1. Minden megismerés feltételez megismerőt. 2. Minden megismerő számára vannak közvetlenül ismert dolgok. 3. Minden megismerhető dolog közvetlenül ismert dolgok közvetítésével is­merhető meg, stb. Eme általános apriori ismeretelméletben megoldhatók olyan problémák, ame­lyek a sajátosan emberi megismeréselméleten belül szükségkép[p]en megoldha­tatlanok, vagy nehezen közelíthetők meg. így pl. Kant szerint az emberi megisme­résnek két törzse van, amelyek előttünk ismeretlen gyökérből erednek. Ezek: a tapasztalás és a gondolkodás. Az általános megismeréselmélet ezzel szemben megadja a magyarázatát annak, hogy szükségképfpjen háromféle megismerési módnak kell lennie: 1. .A közvetlen tapasztalás, mely nem egyéb, mint az adatok adatása. (Adaton itt oly közvetlenül adott dolgot ért, amely nem vonatkoztató művelet.) Az emberi megismerőnél a konkrét élmények átélése azonos a közvetlen tapasztalással. 2. A kombinatív megismerés. 3. E két szembenálló megismerési módból összetett megismerési módok. Az általános megismeréselméleten belül megoldható a megismerés objektív, ü­letőleg relatív voltának kérdése is, amely az emberi megismeréselmélet keretén belül szükségkép[p]en megoldhatatlan, mert ebből az elméletből hiányzanak azok az elvek, amelyek alapján az emberi megismerés a nem-emberi megismeréssel egybevethető és mindkettő objektivitásának, illetőleg relativitásának értelme és mértéke meghatározható volna. Az általános megismeréselmélet a megismerés objektivitásának, illetőleg rela­tivitásának kérdését a következő módon oldja meg. (Itt természetesen csak a meg­oldás vázát, illetőleg eredményét ismerteti.): I. A gondolati megismerés objektív. Gondolati úton minden gondolkodásra ké­pes lény megismerheti ugyanazokat a nem tapasztalati tárgyakat. A kombinatív megismerés által ugyanis a lehetséges rendeket, a dolgok lehetséges struktúráit, mintáit ismerhetjük meg. Egy rendet, egy kombinációt, egy struktúrát azonban, ha egyáltalában megismerünk, olyannak ismerünk meg, anűlyen, vagy pedig nem ugyanazt a rendet, hanem más rendet ismerünk meg. A rend megismerésénél te­hát tévedhetünk ugyan, de akkor önellentmondásra jutunk. Azonban, ha két meg­ismerő helyesen (önellentmondásmentesen) ismeri meg ugyanazt a rendet, az nem lehetséges, hogy ugyanazt a rendet más rendnek ismerje meg. Csak a tapasz­talati megismerésnél lehetséges az, hogy bizonyos tapasztalati tényekre vonatko­zó hipotézis önellentmondásmentessége ellenére is téves lehet. A lehetséges rend­re vonatkozó kombinatív megismerés azonban, ha ellentmondásmentes, akkor

Next

/
Thumbnails
Contents