A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

LENGYEL András: Bencsik Béla szegedi habilitációja

hetséges, mert nem csak emberi megismerés van, hanem másféle is, pl. állati megismerés. Az állatok is képesek tapasztalati megismerésre, bizonyos dolgok összetartozásának felismerésére (pl. a hívó hang és az etetés összetartozásának felismerésére). A megismerés általános tiszta apriori fogalma tehát független az emberi megismerő empirikus fogalmától. Ugyanez érvényes a megismert tárgy, valamint a megismerő számára közvetlen és közvetett dolog fogalmára is. Ezekre az általános apriori fogalmakra általános apriori axiómák, a megismeréselmélet axiómái vonatkoznak, amelyek szükségkép[p]iek és analitikus jellegűek. Ilyen axiómák pl.: 1. Minden megismerés feltételez megismerőt. 2. Minden megismerő számára vannak közvetlenül ismert dolgok. 3. Minden megismerhető dolog közvetlenül ismert dolgok közvetítésével ismerhető meg, stb. Eme általános apriori ismeretelméletben megoldhatók olyan problémák, amelyek a sajátosan emberi megismeréselméleten belül szükségkép[p]en megoldhatatlanok, vagy nehezen közelíthetők meg. így pl. Kant szerint az emberi megismerésnek két törzse van, amelyek előttünk ismeretlen gyökérből erednek. Ezek: a tapasztalás és a gondolkodás. Az általános megismeréselmélet ezzel szemben megadja a magyarázatát annak, hogy szükségképfpjen háromféle megismerési módnak kell lennie: 1. .A közvetlen tapasztalás, mely nem egyéb, mint az adatok adatása. (Adaton itt oly közvetlenül adott dolgot ért, amely nem vonatkoztató művelet.) Az emberi megismerőnél a konkrét élmények átélése azonos a közvetlen tapasztalással. 2. A kombinatív megismerés. 3. E két szembenálló megismerési módból összetett megismerési módok. Az általános megismeréselméleten belül megoldható a megismerés objektív, ületőleg relatív voltának kérdése is, amely az emberi megismeréselmélet keretén belül szükségkép[p]en megoldhatatlan, mert ebből az elméletből hiányzanak azok az elvek, amelyek alapján az emberi megismerés a nem-emberi megismeréssel egybevethető és mindkettő objektivitásának, illetőleg relativitásának értelme és mértéke meghatározható volna. Az általános megismeréselmélet a megismerés objektivitásának, illetőleg relativitásának kérdését a következő módon oldja meg. (Itt természetesen csak a megoldás vázát, illetőleg eredményét ismerteti.): I. A gondolati megismerés objektív. Gondolati úton minden gondolkodásra képes lény megismerheti ugyanazokat a nem tapasztalati tárgyakat. A kombinatív megismerés által ugyanis a lehetséges rendeket, a dolgok lehetséges struktúráit, mintáit ismerhetjük meg. Egy rendet, egy kombinációt, egy struktúrát azonban, ha egyáltalában megismerünk, olyannak ismerünk meg, anűlyen, vagy pedig nem ugyanazt a rendet, hanem más rendet ismerünk meg. A rend megismerésénél tehát tévedhetünk ugyan, de akkor önellentmondásra jutunk. Azonban, ha két megismerő helyesen (önellentmondásmentesen) ismeri meg ugyanazt a rendet, az nem lehetséges, hogy ugyanazt a rendet más rendnek ismerje meg. Csak a tapasztalati megismerésnél lehetséges az, hogy bizonyos tapasztalati tényekre vonatkozó hipotézis önellentmondásmentessége ellenére is téves lehet. A lehetséges rendre vonatkozó kombinatív megismerés azonban, ha ellentmondásmentes, akkor