A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

LENGYEL András: Bencsik Béla szegedi habilitációja

6. A megismerés módjai. A közvetlen tapasztalás. A kombinatív megismerés. A kevert megismerési módok. Miért van a megismerésnek e három lehetséges módja? 7. Mi a gondolati megismerés? A gondolati megismerés fajai. 8. Mi a tapasztalati megismerés? A tapasztalati megismerés fajai. 9. A megismerési módok problémájának története. 10. A különféle megismerők megismerésének összefüggése a gondolati megismerés szempontjából. A gondolati megismerés analitikus természete. A gondolati megismerés objektivitása. 11. A tiszta gondolati (kombinatív) megismerés elemző jeUege felismerésének története. 12. A lehetséges megismerők megismerésének viszonya a tapasztalás szempontjából. A dolgok összetartozásának felismerése. A tapasztalati tárgy „ugyanazsága". A megismerő „saját" Világa. A szabályos és a szabálytalan Vüág. Külvilág és Belvilág. Közös Vüág. Más megismerők Belvilágának megismerése. Utánaélés. Megértés. 13. A tárgyak rétegeződése ismeretelméleti szempontból. 1./ A közvetlen dolgok. 2./ A közvetett belső dolgok. 3./ A közvetett nem-belső dolgok. 14. A tapasztalati megismerés objektív illetőleg relatív voltának kérdése. A „nincs reális Külvilág" feltevés. A „van reális Külvilág, de nem ismerhető meg" feltevés. A „van reális Külvilág és meg is ismerhető" feltevés. A reális Külvilág kideríthető pozitív értelme: közös Világ. 15. Miben van a relativizmusnak igaza? 16. Miben van az objektivizmusnak igaza? AZ EMBERI MEGISMERÉS. 1. Az ember számára közvetlenül ismert dolgok. Az élmény mivolta és fajai. Az ismeretelméleti élményfogalom. Az élmény folyamatossága. Konkrét élmények. Rend-élmények. 2. Az ember számára közvetve ismert dolgok. A közvetve adott pszichikai tárgyak. A nem-pszichikai tárgyak. A külső „reális" tárgy. A rend. Az értékek. 3. Az emberi megismerő ismerettárgyainak rétegződése. 4. Az emberi megismerő számára közvetlenül és közvetve ismert dolgok problémájának története. 5. Az emberi megismerés módjai. Az emberi tapasztalás. Észrevétel és tudományos tapasztalás. Valós és képzetes tapasztalás. 6. A gondolati megismerés fajai. A képzeleti megismerés. A képzelet korlátai. A fogalmi megismerés. A tiszta fogalmi, azaz kombinatív megismerés. A fogalmi megismerésnek a képzeletinél nagyobb fejlettsége és szabadsága.