A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

LENGYEL András: Bencsik Béla szegedi habilitációja

7. Az emberi megismerés határai. 8. A megismerés határai problémájának története. 9. Az emberi megismerők általános és különleges típusai. Az egyén megisme­rése. Hasonlóságlátás és különbözőséglátás. Absztraháló és konkretizáló típus. A tárgyak értelmezése. Más egyének megértése. 10. A megismerés általános és sajátos (csak bizonyosfajta megismerőkre vo­natkozó) törvényei. 11. Megismeréselmélet és pszichológia. A pszichológia ismeretelméleti alapjai. Az általános ismeretelmélet és az emberi megismerés pszichológiája. Az emberi megismerők eltérő típusai és a tipológia. 12. Az ismeretelmélet és a pszichológia között fennálló összefüggés kérdésé­nek története. 14. Megismerés és kultúra. Látásmód. Világnézet. Kultúra és Világ. Indi­viduális ztikus és univerzálisztikus ismeretelmélet. 15. A kultúrfilozófiai relativizmus története. ISMERETLOGIKA (Második félév). 1. Az ismeretlogika fogalma. Az ítélet és a fogalom mivolta. A viszonyítás, a benyomás és érzés, a képzet és a jel szerepe az ítélet és a fogalom szerkezetében. Az igaz és a téves ítélet, a helyes és a helytelen fogalom. Az ítélet igazságának és tévességének az ítélet igaznak (tévesnek) tartásától való függetlensége. 2. Az ismeretlogika viszonya a tisztalogikához, a logisztikához és a normatív logikához. 3. Az ismeretlogika viszonya a gondolkodáspszichológiához. * 4. Az ítélet igazságának fajai. A konkrét-élmény tétel és az átélésigazság. A rend-tétel és az analitikus igazság. 5. Komplex igazságfajok. Az egymáshoz-képest való igazság fogalma. A ráem­lékezés és beillesztés. 6. A gondolati (fogalmi) igazság fogalma. 7. A tapasztalati igazság fogalma.

Next

/
Thumbnails
Contents