A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

Dr. HALMÁGYI Pál: A francia tolmács

sem fordult elő az e kis írás által áttekintett 18. sz. vége és 20. sz. eleje közötti időszakban megkötött több mint egy tucat házasságban. Árva Ferenc csizmadia mester János fia előbb hosszú évekig (8-12 év) katona volt, majd amikor véglegesen elbocsátották a hadseregből, hasznosítva katonai ismereteit megyei hajdúnak állt. 31 éves korában nősült, majd szép egymásutánban született négy gyermeke. Hosszú munkás életet élt, s mint nyugalmazott vármegyei nyomdász, halt meg 1925-ben a katolikus városrész szívében, a Szent István tér 11. szám alatt álló rangos gazdaházban. így tehát még megélte, hogy negyedik gyermeke, a Veronka leánytestvérének örökbeadott Ferenc Franciaországból hazatérve itthon családot alapított, s megszülettek az unokák (Ferenc 1903; Mária 1906; Dezső 1907; Erzsébet 1910; Irén 1917) A négy gyermekes Trúth család (Dezső t 1908) az örökbefogadó szülők Apaffy u. 19. szám alatti nagy házában éltek. Itt érte őket az összeomlás, majd az idegen megszállás. Az I. világháborút követő idők igen sok megpróbáltatást hoztak a makóiaknak. Nem csak a hagyományos államberendezkedés, közigazgatás változott meg gyökeresen (Károlyi-kormány, Berinkey-kormány, tanács-kormány) hanem mind közelebb került az idegen megszállás réme is a városhoz. Bár a szerb csapatok 1918. november végén megálltak a Maros déli partjánál, de semmi sem garantálta, hogy ott is maradnak. így is történt. 1919. április 27-én délelőtt, a vörös terrorkülönítr mény az összeszedett értékekkel és túszokkal Hódmezővásárhely felé elhagyta a várost, délben pedig a Maros-hídon át bevonult a városba a szerb gyalogság, s délután követte őket a színes francia szpáhi lovasság.

9 A város ideiglenes vezetői fogadták őket a főtéren levő Városháza kapujában. Bár Nikelszky Jenő rendőrkapitány jól beszélt franciául, mégis megkérték az ifjú Trúth Ferencet, vállalja a hivatalos tolmácsolást. (Kellemes meglepetés lehetett a francia tiszteknek, hogy egy anyanyelvi szinten beszélő — a francia hadseregben szolgált, így a katonai szakkifejezésekben is teljesen tájékozott — tolmáccsal találták szemben magukat Makón.) A szerb gyalogosok csak néhány napig tartózkodtak a városban. A végleges megszálló katonaság a Szegeden, de Charpy tábornok parancsnoksága alatt állomásozó francia 76. alpesi gyaloghadosztály 210. gyalogezrede lett, Maurice Rousseau őrnagy parancsnoksága alatt. A város életében a francia megszállás nyugalmat hozott. Visszaállt a régi közigazgatás, a megszállók a város ügyeibe nem avatkoztak be. A katonákat a püspöki nyári rezidencia épületében, (tisztek) és a hatalmas kertben felállított sátrakban (legénység) ill. a város több iskolájában (pl: Szent István tér — Oskola u. sarok) helyezték el. A francia katonaság ellátását saját készleteiből fedezte, ül. a helyben vásárolt árucikkekért készpénzzel fizetett. A városba visszatért nyugalmat jelezte, hogy katonai őrjáratok sem cirkáltak az utcákon, csak majd azután, hogy a főtéri Urbán-féle textilkereskedést másodszor is kirabolták, és az őrjáratokat maga a polgármester kérte. A francia katonai megszállás legnagyobb eseménye, a május 10-én (korábbi dolgozatunkban még 14-i dátumot ismertettünk) Makó főterén tartott díszszemle 9 HALMÁGYI Pál: i. m. (francia megszállás) 300. old.