A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón
minthogy ő mint dologtalan csauargó dolgozni nem szerezetett, de beszélni jól tudott; ő alapította úgy szóluán Magyarhazánkban a legnagyobb gyülekezetet Vásárhelyen. Heues megyében pedig egy takácslegény — kit közönségesen Béla atyafinak hiúnak (: közönségesen csak keresztnéven emlékeznek egymásról :) terjesztette el ez ismert újvallást 1855-ben, de a kit az akkori kormány onnét kikísértetett s később aztán Amerikába vándorolt át. A bevevés az új gyülekezetben következőképen megy végbe: a felveendő egyént az egész gyülekezet elébe állítják akkor mikor szerintök már elég okos, igazabban szólva oktalan, egy atyafi majd nem kivétel nélkül e kérdést intézi hozzá: hogy miért jött? mire az illető ezt feleli: hogy szeretne közéjök menni. E rre ismét kérdik: jó helyt van-e most? s ha az illető azt felei: jó helyt : akkor kiküldik, s nem szólnak hozzá semmit, s még vagy két éuig nem is veszik be, s ha akkor ismét előjön, kérdik tőle: van-e már Szent lelke? s az illető akár azt feleli, hogy van, akár pedig azt hogy nincs mindenfélekép kiküldik, ha csak nincs bent az atyafiak közt erős pártfogója, avagy nem eleget ajándékozta a több atyafiakat, mert ha azt mondja hogy van szent lelke, az atyafiak ezt felelik rá: tehát nem szűkölködik szent lélek nélkül tehát kimehet; ha pedig azt mondja nincs, akkor meg azt felelik az Atyafiak: hogy kezdett hát hinni szent lélek nélkül? De ha már elég érett az az ha már eleget ajándékozott az erősebb atyafiaknak, akkor ha van közel nagy víz — belemártják, he pedig nincs akkor egy nagy tálba vagy egyébb edénybe vizet visznek be és megkeresztelik az illetőt atyának, fiúnak és szent léleknek nevében, a keresztelést a nők teljesítik, az imádkozást pedig mindig valamely erősebb atyafi férfi s akkor mondják a megkereszteltnek: most felíratott neve mennyben, bevétetett a kegyelembe, eddigi bűnei eltöröltettek, most már kiment az ál latok közül, és Isten fiává lett egyszerre. Ez így megy végbe betű szerint. A további teendő azután a hallgatás, mert ha legkisebb olyan véleményt nyilvánít, a mit az erősek nem szeretnek, és ha ezen véleményt el nem ismeri bűnnek: rögtön kiteszik, mert az Atyafiak ellen vétett, Isten csak másodrendűszerpet játszik. Igazgatásuk a vallási és világi dolgokban demokratikus volna, de csak is volna, mert már most is ki van fejlődve közöttük az egymás fölötti uralom, csak hogy némileg szent köpeny alatt és ezt leírni nehéz, mert többnyire azon egyéntől függ az igazgatás a ki abban a gyülekezetben legfőbb közöttük, s az bizonyos lehet arról, hogy akár mint intézkedik, azért tőle számot senki sem kér, mert ha egy vidéki főbb látogatni jő, vagy ha hivatalosan jár is az itt levő gyülekezetben, az otthon ép olyan zsarnok, mint ez itt. Például, ha valaki egy szót szóll, a mely a gyülekezet főbbjének nem tetszik: nem szólnak neki senkit, csak a főbb összenéz a többivel, és azt a vakmerőt a ki szállani mert, otthagyják magára, s azután könyörögnie kell neki, hogy vegyék vissza, többnyire vissza is veszik, de legalább egy éuig sérült (így híuják azokat a ki bűnödnek ), úgy hogy a büntetés ideje alatt sem nem esznek, sem nem isznak uele az ép tagok, s ha mindezt kiállja pisszenés nélkül: akkor ismét beueszik. Alljon itt egy példa osztó igazság szeretetökről: 1857-ben és az azt köuető éuekben az akkori kormányhatoságok egy keuéssé üldözték őket. Szorngatások enyhítésére a Sueiczi és Amerikai gyülekezetek gyűjtöttek számokra pénzt, el is küldöttek Pestre 5000 o. é. forintot, Pesten ámbár csak néhány atyafi volt: mégis ott maradt 2000 forint, a többi 3000 forintot le hozták Pacsérra, itt aztán elosztották egymás közt következőképen: Csányi Márton püspök, Szilágyi Sámuel vén, és a többi gazdagok kaptak fejenként 50, 60, 100 forintot is, — Szemesi Ferencz, Szenmesi János, és több