A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

seggel tudja kifejteni amit mondani akar. — Ha az ismertetést figyelemmel olvassuk el: azt tartom a nazarénusokkal készen is lehetünk, mert az ü vallási, erkölcsi, egyháztársulati életük egyebütt is valósággal nem más, mint az ott megírtaknak, a Pacséron történteknek copiaja más alakban. Semmi sem volna könnyebb, mint őket a józan ész, a tudomány, a keresztyénség Jézusi kellemével, de különösen az írással cáfolni meg: ha tellyesen ismerhetnők őket. De épen ezt nem érhetjük el két okból: I. mert ők maguk rejtőzködnek tendentiose, részint azért hogy tellyes tudatlanságuk meztelenségét a világ előtt fel ne fedezzék, részint pedig azért — mert a polgári társadalommal csaknem minduntalan ellentétbe jutván szokásaikkal s tanaikkal félnek a felbomlástól. — 2-or épen ezért nem is lépnek a nyilvánosság elé tantételeikkel, hanem a véka alárejtik saját világosságukat, hogy így az újság ingere, a tiltott gyümölcs íze annál vonzóbb maradjon. De helyesebb nevük minden bizonnyal azon elnevezés, melyet kegves t. társ úr oly talállóan alkalmazott rájuk: nazireusok, vagy különcök, és semmi egyébb. V. Lázár Ferenc pacséri cipész mester beszámolója a pacséri nazarénusokról Pacsér 1870. november 5. Rövid ismertetés a nazarénusokról, melyet saját tapasztalása és a nazarénus atyafiaktól közvetlen hallomás útján összegyűjtött egy volt nazarénus A nazarenismus hazánkba Schweiczból jött be a negyvenes években, a legelsők Pesten és Torontál megyében Bocsáron voltak 1848-ban. Tulajdonképpen legelőször Strasburgban kezdődött 1830-ban hol egy bizonyos Heinrich Fridrich Fröhlich nevű német ref. pap kezdette meg az által, hogy a keresztség szereztetési alapigéji szerint azt hirdette, hogy csak a kik hisznek, és hinni képesek, tehát e felnőtteket szabad megkeresztelni, s ő aképpen is cselekedett, de a miért hivatalát vesztvén gyülekezetéből eltávozott s az újtant Schweiczba vitte át. Segéd társa volt valami Hackle nevű, a ki azután Schweiczból átjőve Magyarországon is mint legfőbb térítő szerepelt s mint az újtan apostola járt egész Európában gyülekezetről gyülekezetre. 0 keresztelte meg Pesten a legelső hívőket, kik közül való még Notter Jósef ki jelenleg itt lakik Pacséron s a gyülekezet háznál mint Templom-atya él. Továbbá Kalmár István (Krámmer) a pacséri gyülekezet alapítója is ugyan ezen Hackel által kereszteltetett meg 1854-ben, úgy szintén a közöttök most hazánkban legfőbb püpsök vagy apostol Schmidt Péter is, kinek állandó lakása Pesten van. Pacséron Kalmár által terjedt el az új tan, s ezen gyülekezetnek egyik fia Tóth Ferenc, ki 1855-ben szélmalomács volt Szabadkán szintén itt kereszteltetett meg, később azonban ismét elköltözvén Hódmezővásárhelyre ment, hol több évig mint egyedüli nazarénus tartózkodott. Azonban 1859 körül valami Etei Károly nevű fegyencz Rlováról megszabadulván Tót Ferencz által megismerkedett ezen új hittel, s