A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

„Vallás bolondja. Hajdara Ferenc jómódú m. dombegyházi lakosnak semmi sem zavarta meg addig csendes falusi nyugalmát, mig egy magát nazarénus püspöknek valló gazdaember oda nem vetődött a portájára. Tele beszélte a könnyen hívő ember fejét mindenféle vallási mystériumokkal ugy, hogy Hajdara elfogadta a fölajánlott bibliát s megígérte, hogy a népet az uj vallás táborába tériti.

,J2í0 (1900) „ Öngyilkos hitszónok. Krista István a kunágotai nazarénusok tudós hitszónoka, ki ébren létben és álmaiban az úrral több izben beszélt" fölakasztotta magát. „Az eset nem kis csodálkozást keltett, mert mint tudva levő dolog, a nazarénusok magukat az emberi erények követendő példaképeit szeretik mások előtt feltüntetni. Mintha bizony minden szeb erényt nem gyakorolhatnának a Krisztus tanítását hirdető egyházakban is."

211 (1901) Ezek mellet a Makói Hírlap 1899-ben „A nazarénusok istentisztelete" című írásában egyenesen méltatlankodik, hogy Makón a hatóságok nem élnek a törvény adta jogukkal a nazarénus istentiszteletek szigorúbb ellenőrzése kapcsán.

212 A Maros ugyanakkor tárgyilagosan szólt a kunágotai gyülekezetnek az egyházi adó ügyében a belügyminisztériumhoz intézett kérvényéről.

213 Tóth Ferenc, hódmezővásárhelyi egyházi szolga makói látogatásáról,

214 Dessewffy Sándor Csanádi püspök nazarénusok keresztelését, temetését érintő utasításáról.

215 „A megkeresztelkedett állami iskolai növendékről. "

216 Ez utóbbi cikk még viseli az egyházpolitikai harcok, az állami iskolák kérdésében kialakult viták nyomát. Lényegében korábban elhangzott érvre adott későbbi reakció. A nazarénusok a múlt században is egyik érvként szerepeltek a megoldatlan családügyeik miatt a polgári anyakönyvezés bevezetése mellett. Most az állami iskolák hitoktatásának dicséretét fogalmazta meg esetük kapcsán a Maros. Megkeresztelték, hogy „pótolva legyen az a sajnálatos mulasztás, amit megtévelyedett szülei elkövettek (...) élénk bizonyság ezen eset arra nézve, hogy az iskolák államosításától nincs mit tartani, mert akiknek fogékony lelke van a hitre, a vallásra, ott is beveszi a boldogító tudományokat.'®"

11 A századfordulón már több helyen vagyonos vállalkozókat is találunk a felekezet tagjai között. Általában anyagi gondok nem gyötörték annyira a gyülekezet tagjait, mint a társadalom más rétegeit. A makói gyülekezet anyagi ereje pedig ezekben az években igencsak erős. Ez magyarázza a Maros hangvételét: 210 Csanádi Lapok 1900. január 3. 211 Maros 1901. április 3. 212 Makói Hírlap 1899. július 13. 213 Maros 1902. július 20. 214 Maros 1904. november 6. 215 Maros 1904. december 29. 216 Maros 1905. június 4. 217 Maros 1905. június 11.