A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Az 1806-ban szerveződött szegedi polgárőrségi századok egyenruházatuk és zászlóik tükrében

A zászló eredeti német szalagját 1885-ben a nemzeti müzeumba adták be. Itt fehér szalagon hímzett keretben a következő felirat olvasható: „Königlichen Szegediner Bürger für die deutschen Edlen. Barbara Prezetska 1806" (Prezetska B. néhai Klauzál Gábor anyósa volt.)" Reizner János Szeged története c. művében (3. kötet 114. old.) az 1840-ben szerveződő Nemzeti Őrsereg kapcsán még egyszer foglalkozik a zászlóval: „... a gyalogság pedig elővette a régi belvárosi német polgárőrségi veres zászlót, melyről a német feliratot és a szalagokat eltávolítván, azt »Kelj föl, ha hon s közügy kér; Áldás lesz a pályabér« új jelszóval ellátottan használta." Egy ilyen messzi múltban gyökerező zászló esetében szinte minden részletre kiterjedő adat igazán ritkaságnak számít. Mégis, miután kiterítettük a zászlót, elbizonytalankodva szemléltük - olyan hatást keltett, mintha román-kori kárpitok közé egy reneszánsz darab került volna. Hiányzott erről a zászlóról az a sajátos egyszerű báj, ami az 1800-as év körül készülteket jellemzi. Ehelyett láthattunk művészi fokon megfestett középfestményt, gazdagon díszített alapot, tökéletes kivitelű feliratot, de nagy gondot okozott az a selyemdamaszt is, amiből készült a zászló. A festmény szignált volt, de ez sem tudta egyértelművé tenni a kérdést: Schoefft József Ágost 1775 körül született és Pesten dolgozott haláláig 1850-ig. Tehát egyaránt munkaképes volt 1806 és 1840 körül is. A múzeum gyűjteményéből 20 zászlót megvizsgálva, a következő eredményre jutottunk: a) A legkorábbi 1790-ben készült. Bordűrdíszítése nincs. Feliratát egyenetlen, dülöngélő, álló, régies nyomtatott betűk alkotják. A felirat rímbe szedve. A középfestmény keretében díszítés helyett felirat olvasható. b) Az 1806-ban készült zászlókon egyszerű bordűrdíszítést találunk, ezek zsinórozást utánoznak. A középfestményt babérlevelekkel övezték. A felirat ugyanolyan mint az előbbi. Az alapanyag több zászlónál megegyezik; apróvirágos félselyemdamaszt. c) Az 1810-17.-ig készült zászlókon a bordűr már egyszerű virágfüzér. A festményt babérkoszorú, vagy leveles indák övezik. A felirat még egyenetlen, de a versezetek már eltűntek. d) Az 1830-as évtől kezdték gazdagon díszíteni a zászlókat, a bordűr egyre szélesebb és gazdagabb lett. e) A feliratok 1838-tól lettek egyenletesek és szép kivitelűek. f) Az 1840 és 1869 között vizsgált 13 zászló közül 9 ugyanabból a selyemdamasztból készült mint a T.67.38.1. (láncsűrűség: 46/cm, vetüléksűrűség: 48/cm). Ez a selyemdamaszt a múlt század közepe tájékán készült zászlók kedvelt alapszövete volt, és 1840 óta tömegesen alkalmazták. Egyedül a német gyalogsági zászló lenne kivétel? Továbbá készítési módja, díszítése, felirata is ebbe a korba ülik. Bauernfeind gyógyszerész által leoldott német felirat segített eloszlatni a homályt. Infra fotó sorozat készítése után feltárult a következő mondat: „Von der Wachen Bürger Schützen Compagnie der Königlichen Fray-Stadt Segedin". Tehát ennek a mondat20 Az infra fotókat Szalados Béla készítette.