A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

Ifj. LELE József: A tápairéti és a Szeged tanyai fiatalok művelődési és szórakozási alkalmai

rusnak, Török Mihálynak, Szanka Antalnak, Nagy Józsefnek, Szaniszló Jánosnak, Újházi Antalnak, illetve a Barátosban (a Tisza árterén) Domonkos Jánosnak volt rangos, többholdon épült gazdatanyája. A Kémes és a Szomolya, ületve Kenderes közötti részen voltak a Tanüófődek. Ezen áüott a Tanítók tanyája, amelyet gazdag és gondozott gyümölcsös vett körül. Tágabb környezetében voltak a tanítók földjei, amelyek mint bérkiegészítés ülette őket, és amelyeket tápai gazdák felesben, vagy más szerződés alapján műveltek. így a tápai tanyák fiatalságáról külön nem is tudunk szót ejteni. Hiszen az ott élő fiatalok Tápéra, olykor Szegedre, ületve az Algyő közelben lakók Algyőre jártak szórakozni. A tápai fiatalok művelődési alkalmai igen gazdagok voltak. De ide - mint mondottuk - sem a tápairétiek, sem az itthoni tanyai fiatalok nemigen jártak. Ezzel tehát azt is megmondottuk, hogy amikor tápai tanyai fiatalok művelődéséről, ületve szórakozásaikról ejtünk szót, kizárólag azokról a tápairéti fiatalokról beszélünk, akik a múlt század végétől 1970-ig ott jártak iskolába, ott töltötték fiatal és idős éveiket; majd mindaddig ott éltek, amíg azon az egyetlen májusi éjszakán, 1970-ben a tanyákat, az iskolákat, és a tápairéti gazdag és sajátos tanyai életet föl nem számolták. (3. kép) A SZEGED TANYAI FIATALSÁG MŰVELŐDÉSE Dolgozatunk alábbi része egy azonos címmel megírt, kötetnek szánt anyagegyüttes része, mondhatnók: összefoglalója. A szegedi tanyavüág Szeged - elsősorban Alsóváros, kisebb részben pedig Felsőváros - kirajzott lakóiból telepedett. A születő gyermekek számára mihamarabb megépültek az első iskolák. A Külső Fekete szélen ma is áUót a mülennium évében, 1896-ban emelték. (4. kép) Meüette áll még a nyári konyha és tüzelős raktár, de bizonyos, hogy volt ott ól, istálló, és egyéb, kisebb-nagyobb gazdasági épület is. Ehhez az iskolához hasonló még nem egy található a szegedi tanyák között, de mivel az idők folyamán némelyiket többször is átépítették, vagy bővítették, napjainkban nem lehet fölismerni régiségüket. Csengéié határában még megvan egy, valószínűleg szintén a mülennium évéből való, amihez a mórahalmi tanyai iskola fogható. Ugyancsak áü a Szentmihályteleki, a Gyálarét-közeli, és még néhány, mint a Domaszék-kisivánszéki harangtornyos iskola. Ugyanis minden tanyai iskolát fölszenteltettek, hogy bennük mise tarttathassék. S mint fölszentelt, legtöbb esetben a kerületi esperességhez, vagy közvetlenül az egyházmegyéhez (később az egyházközségekhez) tartozó épületekhez, búcsútartási jog is kapcsolódott hozzájuk. (5. kép) Főként a Klebelsberg Kunó ideje alatt megszaporodott tanyai iskolák már egyre nagyobb számban tudták fogadni a sokasodó tanyai deákságot. Szinte mindegyik dűlőben (itteni, tanyai szóhasználattal högyben) épült iskola. Mindegyikhez tartozott természetesen tanítói lak. Javadalmaikat általánosan ismert formában rögzítették, amelyben a pénzbeni, ületőleg a természetbeni (lakás, föld, fűtésre való szalma, fa, rőzse) javak szerződésben foglaltattak. A tanyai tanítókéhoz hasonló volt a falusiak javadalmazása is, csupán ott volt különbség, amikor a tanya miatti többletet számították. Ugyanakkor a tanyaiság bizonyos előnyöket is biztosított azok számára, akik tanyai iskolában való tanítást váüaltak. Sok - gazdag és szegény - tanyai család azzal segítette a tanítóékat,