A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)

voltak az intézetben való tartózkodás felső korhatárát eltörölni. Ma már a gondozottak életük végéig maradhatnak az intézetben. Jelenleg (1998 január) az intézetben 200 személyt gondoznak dr. Szűcs Péter igaz­gató, gyermekgyógyász főorvos vezetésével, akinek dr. Farády Éva gyermek neuroló­gus főorvos, dr. Hencz Péter főorvos és Révész Istvánné gazdaságvezető segít az irányí­tás munkájában. Valamennyi férőhely be van töltve. Az össz dogozói létszám 169 fő, akik közül 104-en tartoznak a szakmai személyzethez (orvos, gyógypedagógus, szociális munkás, ápoló stb.) A gyerekek oktatását (már akit lehet) az óvodás kortól az általános iskola befe­jeztéig az intézetben végzik az óvónők és a gyógypedagógusok. Csak két gyerek jár ki ta­nulni a Fekete István Általános Iskolába, mely alapítványi iskola, egy kislány pedig a középiskolát végzi. A munkaterápia is szinte teljesen az intézeten belül folyik, csak néhányan járnak ki a fonalmentőbe dolgozni. Nagyon kedvezőek az ott szerzett tapasztalatok. Jóval többen tudnának dolgozni, de a cégek nem hajlandók foglalkoztatni őket. A rendszerváltás óta új vonás az intézet életében a hitélet föüendülése, lelkipász­torok, hittanárok, hittérítők (mormonok) bejárása. Sőt, egyes arra alkalmas gondo­zottakat Szaniszló Csüla tanárnő szervezésében istentiszteletekre, hangversenyekre is elvisznek. Ebben nagy segítséget adnak a külső társadalmi munkások (például Bereznainé Deák Judit), akik a különféle karitatív szervezetek tagjaként segítik az in­tézetet. Uj színfoltot jelentenek az intézet életében az alternatív katonai szolgálatukat telje­sítő ápolók (jelenleg 3 fő) is, akik lehetnének többen is, hiszen 10 főre van engedély. (Az intézet jelenlegi helyzetére vonatkozó adatokat Révész Istvánné gazdaságvezető volt szíves közölni.) 1994. dec-ben az intézet a Waltner Károly Egészségügyi Gyermekotthon nevet vet­te fel. Waltner Károly gyermekgyógyász professzor - mint említettük - 1964-ben jelen­tős pénzösszeget (a közlekedési balesetben elhunyt fia után kapott kártérítést) adomá­nyozott az intézet bővítésére. Az intézet dolgozóit Petri Csathó Ferenc szegedi költő, újságíró 1972. febr. 27-én a Csongrád megyei Hírlapban megjelent cikkében a „reménység lámpásaidnak nevezte. Dr. Galántai Erzsébet igazgatónő ugyanis az interjú során így jellemezte munkájuk lé­nyegét: „A reménység éltet minket." Ahogy aztán kifejtette, az abban való hit, hogy a tudomány fejlődésével a gyógyíthatatlannak tartott betegségek leküzdhetővé, a beteg emberek gyógyultakká válhatnak. V. ÖSSZEGZÉS A Szegedi Boroméi Szent Károly Irgalomházat egy magánszemély, Polyák Károly lelkész hittanár alapította atyai örökségéből. Már az alapítás - az épület megvétele, át­építése, berendezése - tetemes pénzösszeget igényelt, de az intézet működésének anya­gi fedezetét is jórészt Polyák Károly biztosította, és a gedói kertnek az intézet céljaira való átadása, az ottani berendezkedés költségeinek fedezete (átépítés, új épületek eme­lése) mind-mind Polyák Károly áldozatkészégét dicséri.

Next

/
Thumbnails
Contents