A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)

2. A 639. kánon értelmében Flögl nem viselheti a Visitatio ruháját. 3. A Victima, ha nem is akarna szorosan vett szerzet lenni, akkor is szükséges a Szentszék véleménye, és ha Flögl is tagja akar lenni, akkor előbb őt fel keüene oldani a Visitatio-ban tett fogadalma alól. Ezt csak a Szentszék teheti. A Szentszék gyanús szemmel fogja nézni azt az apácát, aki nem bírja a subordination, és azért akar új szerzetet. Miért nem tért vissza szervezetébe? Amit Flögl a Viktima Nővérek szabályaiban kifejt, azt más apácák is megteszik. Ehhez nem kell új alapítás." Elismeri, hogy Flögl „jól vezeti az Irgalomházat, de mi lesz, ha ő meghal, nem biztos, hogy utóda is üyen lesz, vagy ha más elfoglaltsága miatt személyesen nem tudja vezetni az Irgalomházat. Az Irgalomházon másként kellene segíteni, nem új szervezet alapításával. 4. Ami végül a Viktima Nővérek szabályait ületi, azok szép és bölcs elvek és buzdítások, de semmiképpen sem szabályok a Szentszék utasítása szerint. Annyira hiányosak a benyújtott szabályok, hogy még azt sem lehet eldönteni, hogy vajon kongregációt terveznek-e, vagy szerzeteket utánzó társulatot, vagy esetleg institum saculare-t." (Ugyanott) Petruch Antal megjegyzéseiből az tűnik ki, hogy ő egyáltalán nem helyesli Flögl nővérnek új szerzet létrehozására irányuló kísérletét. A püspök 1949. ápr. 16-án közli a Vatikánban lévő Szerzetesek Szent Kongregációjával Flögl nővér tervét, és egyúttal kéri, hogy a vizitációs renddel való kapcsolatát feltételesen szüntessék meg, és egy új rend alapításához kapjon engedélyt. A Vatikánba küldött levélről a püspök még aznap értesíti Flögl nővért is. Hamvas püspök levelére a Vaüási Kongregáció 1949. jún. 24-én válaszolt, de ezt közvetlenül nem ő, hanem a székesfehérvári püspök kapta. A választ Shvoy püspök 1949. szept. 10-én közölte Hamvas Endrével: „A S. Congregatio de Religiosis 1949. jún. 24-i kelettel felhatalmazott, hogy Flőglnek három évre engedélyt adhassak extraclaustratiora, a modenai zárdába való átlépés céljából. Az extraclaustratio kizárólag e célból adatott, és csak azért tartózkodhat a nővér országunkban, mert a kiutazásnak akadályai vannak. A nővér azonban semmiféle felhatalmazást nem kapott arra, hogy új vizitációs letelepedést készítsen elő. Erre egyébként is egyedül csak annecy-i központjuk adhat megbízatást. Azért kérem, hogy Flögl által létrehozni tervezett alakulat címéből a zárójelbe tett Vizitációs Nővérek szavakat töröltesse. Közölje vele, hogy megadva 3 évre az extraclaustratio-t, felmentem őt a rendben közösen mondandó 'kiszsolozsma' alól, kikötve, hogy helyette egy teljes rózsafűzért mondjon el." (Ugyanott) Hamvas püspök kissé megkésve, csak szept. 15-én közölte a vatikáni határozatot Flögl nővérrel: „A Szent Kongregatio a székesfehérvári püspöknek, aki eredetüeg önnek extraclaustratiot adott, a következő felhatalmazást adta: Három évig extraclaustratios engedélyt adhat, úgy hogy mihelyt a külföldre utazás lehetséges lesz, engedélyt adhasson a modenai zárdába való átlépéshez is. A Szent Kogregació nem ad azonban engedélyt semmiféle új vizitációs telepítésre, erre csak az annecy központnak van joga. A vizitációs nővér kifejezés sem fordulhat elő a szervezeti szabályzatban." Október 8-án Flögl nővér, mivel mint láttuk, társulatának létrehozása eüen a Vatikán sem emelt kifogást, kérte Hamvas püspököt adja meg a jóváhagyást.