A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)

„Mivel Róma nem tiltakozik a tervbe vett új társulat ellen, melynek szabályzatában nem szerepel a Vizitációs Nővérek elnevezés, sem vizitációnak sem indul, kérem jóváhagyását. A fatimai Szent Szűz útmutatásai szerint a rózsafüzér imára és áldozatokra van alapítva. Az alatt a próbaidő alatt, melyet Kegyelmes Atyám ideiglenes jóváhagyásával kitűz neki, bizonyára kitűnne, a jó Isten akarata szólította-e életre vagy sem. A 10 jelölt nevében kérem, hogy együtt maradhassunk a meüékelt Szentszabályban feltüntetett életmód szerint." Hamvas püspök mielőtt megadná az engedélyt a tervezett szerzetesi közösség létrehozására, okt. 17-én kelt levelében megkérdezi Harsányi Vince felsővárosi minorita atyát, aki eddig is az Irgalomházban lévő kis társulat tagjainak lelki ellátásával foglalkozott, hogy vállalja-e a Victima nővérek lelki irányítását. „A Boroméi Irgalomházban Flögl Margit Teréz főnöknő vezetése alatt vagy 10 leány él közös életet szerzetesi módra. Flögl M. T. szabályokat is nyújtott be, és kérte, hogy hagyjam azokat jóvá, mert új rendet szeretne alapítani. Hogy ez megtörténhessék, Flögl M.T. számára, aki vizitációs nővér és csak azért élhet kolostoron kívül, mert a neki kijelölt külföldi kolostorba utazni nem tudott, az Apostoli Szentszéktől 3 évre extraclaustrációs engedélyt eszközöltem ki, és ugyanennyi időre, ugyancsak az Ap. Szentszéktől (Congr. Rel.) kapott indultum alapján próbaképpen jóváhagyni szándékozom a tervezett szerzetesi közösség szabályait. A kis társulat azonban lelki irányításra szorul. Mivel a Boroméi Irgalomház a minorita atyák plébániájának területén van, és mivel Tisztelendőséged a társulat tagjainak lelki eüátásával eddig is foglalkozott, kérem értesítését, vajon - feltéve elöljárói hozzájárulását - vállalja-e továbbra is a Victima nővérek lelki irányítását." (ugyanott) P. Harsányi Vincének nagyon jó véleménye volt az Irgalomházban tevékenykedő nővérekről, és örömmel vállalta a püspöki megbízatást. „... Nagy áldás és öröm a fent nevezett nővérek egyesülete a Boroméi Irgalomházra nézve. A szerzetesnővérek példás és gyakorlati hittel, lelki élettel, szorgalmas munkájukkal , az evangéliumi tanácsok szigorú megtartásával vüágítanak, szorgoskodnak Isten dicsőségére a bent élő betegek, civü népek és a vüág előtt is. - Erdeme ez a nagytisztelendő főnöknőnek, aki jó példával, imával és sok szeretettel - szorgalommal vezeti és összetartja a szerzetes nővéreket. Ebben a munkában én is, mint lelki-atyjuk, heti gyóntatással, oktatásokkal és vigasztalásokkal részt veszek. A lelki vezetést vállalom továbbra is... Elöljáróm engedélyezte." (Ugyanott) Végezetül (1949. okt. 25-én) Hamvas püspök - igaz némi kikötésekkel - engedélyezte a Victima Nővérek elnevezésű rend megalakítását, és az Irgalomházban való tevékenységét. Szervezeti szabályzatukban is bizonyos átdolgozást tartott szükségesnek. Az engedélyező okirat szövege a következő volt: „Hivatkozással okt. 8-án kelt felterjesztésére, jelen sorok erejével hozzájárulok, hogy Tisztelendő Nővér a Boroméi Irgalomházban társaival Viktima Nővérek nevezek tel szerzetesek módjára közösségben éljenek. E célból jóváhagyom 3 évi próbaidőre a hozzám benyújtott szabályzatot. Kikötöm, hogy a szabályzatban a Vizitációs Nővérek nevezete nem szerepelhet, ületve semmi olyan hivatkozás nem lehet, mely alapot adna a föltevésre, mintha kö-