A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)

juk és édes anyjuk helyettese, nagyon kérem Főtisztelendőségedet, hogy minden tekintetben jóindulatú és szeretetteljes bánásmódban szíveskedjék őket részesíteni, hogy nyugodt lélekkel ott hagyhassam őket, s ne kelljen attól tartanom, hogy ebben a folytonos lelki küzdelemben s emberfeletti megerőltetésben idegzetüeg és szervezetüeg teljesen tönkremennek. Abban a reményben zárom soraimat, hogy Nagyságos Igazgató Úr megértéssel veszi tudomásul aggodalmamat, s rajta lesz, hogy a helyzet ott gyökeresen megváltozzék. Ha azonban ez nem történnék, úgy kénytelen volnék kijelenteni, hogy nővéreinket onnan visszahívjuk. Bizalommal ajánlva ügyünket Nagyságos Igazgató Úr jóságába, vagyok mély tisztelettel Velics Ferdinanda nővér tartományfőnöknő A Polyák Károlynak címzett levél másolatát másnap Qún. 7-én) a tartományi főnöknő elküldte Hamvas püspöknek is. Kísérő levelében nagyon sajnálja Polyák igazgató és a nővérek közötti viszony megromlását, és arra kéri a püspököt, hogy Polyák Károly meüett az ő panaszaikat is haügassa meg. „Kegyelmes Uram bizonyára más oldalról is értesült már az ottani nehéz és keüemetlen helyzetről. Mi ezt mostanáig minden módon simítani igyekeztük, s magunk is szereztünk egyet-mást az intézet felszereléséhez. Sajnos minden igyekezetünk dacára, nem sikerült az óhajtott jóviszonyt megteremteni, azért most megpróbálunk erélyesen fellépni. Nem szeretném, ha nővéreink gyakran alkalmatlankodnának Nagyméltóságú Püspök Úrnál, de azért amikor rászorulnak jóságos és bölcs atyai támogatására, kérem kegyes jóindulatát irányukban."( PL 544/949) Arról nincsenek adataink, hogy miképpen romlott tovább Polyák igazgató és az irgalmas nővérek közötti viszony, hogy az utóbbiak pontosan mikor váltották be távozással való fenyegetésüket, de tény, hogy 1947 elejére eltűntek az intézetből. 7. Victima nővérek az Irgalomházban 1947. márciusában Polyák Károly a szerzetesnővérek nélkül maradt Irgalomház vezetését Flögl Margit Terézre, a Szűz Mária Látogatásáról Nevezett Rend (röviden vizitáció vagy vizitációs rend) tagjaira bízta. A vizitációs rendet, Szent Ágoston regulája szerint, Szalézi Szent Ferenc (15671622) és Chantai Szent Franciska (1572-1645) alapította 1610-ben a franciaországi Annecyben. Szigorú klauzúrás, szemlélődő rend, melynek tagjai nem folytatnak külső apostoli tevékenységet. Az alapítók célja az volt, hogy Istennek olyan bensőséges, elmélkedő életet folytató szerzeteseket ajánljanak fel, akik lélekben és igazságban imádják és szolgálják őt. A vizitációs apácák életmódja Szalézi Szent Ferenc kiegyensúlyozott bölcsességét, szelíd mértéktartását tükrözi. Hiányzik tehát belőle a szemlélődő rendekre jeüemző nagy külső szigor, a kemény vezeklések. A vizitációs apácáknak a szürke hétköznapok, jobbára észre sem vett, áldozataiban keü törekedniük a tökéletes istenszeretetre. A szerzetesi kiképzés 6-12 hónap jelöltidőre, 2 év noviciátusra, 3 év ideiglenes fogadalomra oszlik. Ezt követi az örök fogadalom.