A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)

juk és édes anyjuk helyettese, nagyon kérem Főtisztelendőségedet, hogy minden tekin­tetben jóindulatú és szeretetteljes bánásmódban szíveskedjék őket részesíteni, hogy nyugodt lélekkel ott hagyhassam őket, s ne kelljen attól tartanom, hogy ebben a folyto­nos lelki küzdelemben s emberfeletti megerőltetésben idegzetüeg és szervezetüeg telje­sen tönkremennek. Abban a reményben zárom soraimat, hogy Nagyságos Igazgató Úr megértéssel ve­szi tudomásul aggodalmamat, s rajta lesz, hogy a helyzet ott gyökeresen megváltozzék. Ha azonban ez nem történnék, úgy kénytelen volnék kijelenteni, hogy nővéreinket on­nan visszahívjuk. Bizalommal ajánlva ügyünket Nagyságos Igazgató Úr jóságába, vagyok mély tisztelettel Velics Ferdinanda nővér tartományfőnöknő A Polyák Károlynak címzett levél másolatát másnap Qún. 7-én) a tartományi főnök­nő elküldte Hamvas püspöknek is. Kísérő levelében nagyon sajnálja Polyák igazgató és a nővérek közötti viszony megromlását, és arra kéri a püspököt, hogy Polyák Károly meüett az ő panaszaikat is haügassa meg. „Kegyelmes Uram bizonyára más oldalról is értesült már az ottani nehéz és keüe­metlen helyzetről. Mi ezt mostanáig minden módon simítani igyekeztük, s magunk is szereztünk egyet-mást az intézet felszereléséhez. Sajnos minden igyekezetünk dacára, nem sikerült az óhajtott jóviszonyt megteremteni, azért most megpróbálunk erélyesen fellépni. Nem szeretném, ha nővéreink gyakran alkalmatlankodnának Nagyméltóságú Püs­pök Úrnál, de azért amikor rászorulnak jóságos és bölcs atyai támogatására, kérem ke­gyes jóindulatát irányukban."( PL 544/949) Arról nincsenek adataink, hogy miképpen romlott tovább Polyák igazgató és az ir­galmas nővérek közötti viszony, hogy az utóbbiak pontosan mikor váltották be távozás­sal való fenyegetésüket, de tény, hogy 1947 elejére eltűntek az intézetből. 7. Victima nővérek az Irgalomházban 1947. márciusában Polyák Károly a szerzetesnővérek nélkül maradt Irgalomház ve­zetését Flögl Margit Terézre, a Szűz Mária Látogatásáról Nevezett Rend (röviden vizi­táció vagy vizitációs rend) tagjaira bízta. A vizitációs rendet, Szent Ágoston regulája szerint, Szalézi Szent Ferenc (1567­1622) és Chantai Szent Franciska (1572-1645) alapította 1610-ben a franciaországi Annecyben. Szigorú klauzúrás, szemlélődő rend, melynek tagjai nem folytatnak külső apostoli te­vékenységet. Az alapítók célja az volt, hogy Istennek olyan bensőséges, elmélkedő életet folytató szerzeteseket ajánljanak fel, akik lélekben és igazságban imádják és szolgálják őt. A vizitációs apácák életmódja Szalézi Szent Ferenc kiegyensúlyozott bölcsességét, szelíd mértéktartását tükrözi. Hiányzik tehát belőle a szemlélődő rendekre jeüemző nagy külső szigor, a kemény vezeklések. A vizitációs apácáknak a szürke hétköznapok, jobbára észre sem vett, áldozataiban keü törekedniük a tökéletes istenszeretetre. A szerzetesi kiképzés 6-12 hónap jelöltidőre, 2 év noviciátusra, 3 év ideiglenes foga­dalomra oszlik. Ezt követi az örök fogadalom.

Next

/
Thumbnails
Contents