A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)
Ennek értelmében Polyák Károly havonta kap 5 kg lisztet, 10 kg burgonyát, 2 liter olajat, 5 kg babot, 5 kg borsót, 20 tojást, 1 kg búzadarát és időnként szárnyast. (Ugyanott) Közben az intézeti nővérek is előadták panaszaikat Velics Ferdinanda tartományi főnöknőnek, aki június 6-án a következő levelet küldte Polyák igazgatónak. A levélből megismerhetjük az érem másik oldalát is. Stüusa és hangneme nagyon kemény, de az általa előadott intézeti állapotok ezt indokolják is. A levelet teljes terjedelmében idézzük. „Nagyságos és Főtisztelendő Igazgató Ur! Amikor a szegedi Irgalomház vezetését annyira mostoha viszonyok között átvettük, - melyet még növelt az intézet kirablása, - s amikor megkötöttük a szerződést, bíztunk abban, hogy kedves nővéreink Nagyságos Igazgató Ur részéről mindenkor a legnagyobb atyai jóindulattal fognak találkozni. Fájdalommal látjuk azonban, hogy csalódtunk ezen várakozásunkban. Restelkedve és fájón, de ki keü mondanom, Nagyságos Igazgató Űr eljárása azt a látszatot kelti, mintha a szegény nyomorék gyermekek intézetét jövedelmi forrásnak tekintené akkor, amikor a gyermekeknek bárcsak megvolna a legszükségesebb s a nővérek ki tudnák venni az őket nagyon is méltányosan megülető tiszteletdíjat. A nővérek szívvel-lélekkel végzik áldozatos munkájukat, de mint felelős elöljáró, nem nézhetem, hogy erőben rohamosan leromlanak s egészségüeg tönkremennek. A helyzet ott már szinte tarthatatlanná vált. A gyermekek a télen majdnem megfagytak, s élelmezésben akkor és most is oly keveset kapnak, hogy nagyon sokat éheznek. Egyéb tekintetben is szűkölködnek s emiatt sokat szenvednek. Éppen azért visszatetszést kelt, és nem egyeztethető össze az intézmény jótékony jeüegével, hogy amikor a gondozottak és gondozók a sok nélkülözéstől egészen leromlanak, akkor az alapító az élelmi cikkekből akkora mennyiséget igényeljen, amely a hatóságüag megállapított fejadagot jóval felülmúlja. Az igazság és méltányosság megsértése nélkül a nővérek nem mehetnek túl a szerződésben vállalt anyagi kötelezettségen, mert akkor a gyermekeknek éhen keüene pusztulniuk. Mi tartjuk magunkat a szerződés pontjaihoz, és Isten segítségével a nővérek meg is fogják tenni, amire kötelezték magukat, de Nagyságos Igazgató Urat nagyon kérem, hogy szintén méltóztassék a szerződés pontjaihoz alkalmazkodni. Elsősorban kívánatos volna, hogy az alapítólevél most már haladéktalanul létrejönne. Továbbá, hogy a nővérek ne akadályoztassanak abban, hogy az eüátási költségeket kizárólag ők vehessék föl, és kezeljék a pénzt. Végül méltóztassék csak a nővérek egyszerű s ma talán szegényesnek mondható élelmezését igénybe venni, vagy pedig az ennek megfelelő pénzösszeget, amely az árak emelkedésével együtt emelkedik. - Ennél több szolgáltatásra a nővérek a mai mostoha körülmények között képtelenek. Ezen felül kérem Nagyságos Igazgató Urat, ne akadályozza a nővéreket abban, hogy ők a nagyméltóságú Püspök úrhoz szabadon fordulhassanak. Ennek a műnek jó eUátásához nekik különleges lelki erőre van szükségük. Éjjel és nappal a fertőzött, romlott levegőben ápolják a szegény nyomorultakat s eközben ezer nehézséggel keü megküzdeniük. Éppen azért nagy szükségük van megértésre s nagylelkű, erős támaszra, amit Nagyságos Igazgató Úrtól remélnénk. Azért én, mint elöljáró-