A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében
1911. szeptember 3-án a következő határozatot hozta a kör: Az október 1-i táncmulatság bevételét a kecskeméti károsultak javára fordítják. A táncmulatságot megfelelően előkészítették. Választottak rendezőket, szervezőket. Beléptidíjat is kellett fizetni. A tagoknak és családtagjainak 40 fül, idegeneknek 60 fillér (1909. november 21-én). 1912. május 5-én ez az összeg a következő: férfi tag: 40 fülér nő tag: 20 fülér idegen férfi: 60 fülér idegen nő: 30 fülér A jegyzőkönyvben arra utaló adatot, hogy kizárták volna a nőket a köri tagságból nem találtam. A belépti díjakról hozott határozat egyértelműen azt bizonyítja, hogy ennek a körnek is lehetett, legalább is már 1912-ben női tagja. A körben a nemzeti ünnepeket is megünnepelték. 1909. március 7-i jegyzőkönyv: március 15-i ünnepélyre: paprikás, 1/2 1 bor, kenyér, 1/4 kg lőpor (!). A kör saját zászlót is készíttetett, amivel az ünnepségeken - pl. űrnapján - felvonult. Más kör esetében is olvastam arról, hogy saját zászlót készíttetek megkülönböztetés céljára. 1913- 1921-ig a kör nem működött a háború miatt. 1921. június 20-án hívták össze a közgyűlést, és javasolták a tagoknak, hogy újra szervezett keretek között tevékenykedjenek. Az 193 l-es évektől elsősorban a mezőgazdasági dolgokkal (vetőmag beszerzése, gépek kölcsönzése stb.) foglalkoztak. A jegyzőkönyvbe nem jegyezték fel, hogy müyen könyveket, folyóiratokat vásároltak, hány példányos könyvtára volt a körnek. Egészen biztos rendelkezett könyvtárral, mivel 1909. november 21-én Horváth Ferencet könyvtárnoknak választották meg. 43 19. Walther Zoltán 1938-ban a következőket írta: „ A kulturális élet alacsony színvonalú, de a régebben működő egyesületek, könyvtárak és ezek előadási fölkeltették a lakosság érdeklődését... Könyvtárak ugyanis, amelyek a nép ismeretét az előadásokon kívül tovább fejlesztették, nincsenek. A községben jelenleg csak 1 könyvtár áll a közönség rendelkezésére, a katolikus ifjúsági egyesületé. A könyvtár hiányát elsősorban a szegényebb gazdák érezték meg, hiszen a módosabb gazdák és a tanítóság járathat valamüyen folyóiratot, (például Zöld Mező 12 db) és újságot. Az utóbbi közül: Függetlenség 35 db, Szegedi Friss Újság 30 db, Délmagyarország 25 db, Kiss Újság 15 db, Szegedi új Nemzedék 4 db, Magyarság 2 db, Új Magyarság 2 db, összesen 113 példányban jár, vagy veszik." 44 A falusi társas életről bővebben a Tápé monográfiában Hia Mihály- Juhász Antal a következőket írják: A falusi társas élet otthonai voltak a különböző gazdasági vagy olvasókörök. Tápén négy kör alakult: a 48-as kör régebbi, mely a szegényparasztokat, törpebirtokosokat tömörítette, az 1912-ben létesült Katholikus körökhöz pedig a fődes embörök, a gazdák tartoztak. Utóbbi a fölvégi Bodó-féle házban tartotta összejöveteleit. Vasárnap a férfiak a körben kártyáztak, ha hozattak bort a kocsmából, iszogattak is, farsangkor bált rendeztek. A körnek otthont adó gazda a petóleumfogyasztásért térítést kapott. 43 CsML.: Öttömös és vidéke mezőgazd-i olvasókör 1908. jegyzőkönyv 44 WALTHER Zoltán: Tápé 40. o. 45 ILIA Mihály-JUHÁSZ Antal: A falutársadalma. In: Tápé története és néprajza, szerk.: JUHÁSZ Antal 215. o.
