A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

20. Sándorfalván azonban 1921-ben alakult egy kör, a Sándorfalvi Szaporhegyi Gaz­dasági Olvasókör, amely 33 tanyai gazda számára biztosította a közösségi kapcsolatot. Működésük eszmeiségének összetevői : vaüásosság, hazaszeretet, felebaráti szeretet. Tagsága római katolikus, jobb módú parasztember volt. A fennmaradt jegyzőkönyv (1921-1944) arról tanúskodik, hogy 1943. február 18-a az utolsó közgyűlés, ahol a jegy­ző a „vüágot döngető háború" okozta nehézségekről és a köri élet elé tornyosuló nehéz­ségekről számol be. A kör munkája nem volt zavartalan. 1930-ban Nagy Sándor elnök kijelentette: „Nem elég, ha valaki tagja a körnek, látogassa is azt, ha a gyűlés összehívatik." Megállapította, hogy nincs kellő egyetértés, „s még most is akadnak ta­gok, akik a tagsági díjat be nem fizették." Tábori Albert vendéglőben volt saját haszná­latú terme az egyesületnek. 1935-től átmentek Kormányos József vendéglőjébe. Az összejöveteleket vasárnap tartották. 1921. december 3-án oktató-szórakoztató műsor tartásával alapozták meg a könyv­tárat. 524 korona folyt be, ebből mezőgazdasági és szépirodalmi könyveket vettek. A gyarapítást a balak tiszta hasznából végezték. Saját könyvtáros tartotta rendbe az áüo­mányt. Évi 350 könyvkölcsönzést regisztráltak (Ez egy egyedi adat. Az általam áttekin­tett köri anyag egyikénél sem találtam ehhez hasonló mérőszámot). Itt is lehetett nő és fiatal is tag. Évente 5 alkalommal Szüveszter, farsang, aratás után, szüret idején, búcsú napján rendeztek bált. A körnek a politikai pártokkal sincs semmiféle kapcsolata. Előadásokat a mezőgaz­daság köréből tartottak. A köri élet eszmei tartalma a vaüásos élet. Az alakuló ülést „Is­ten és a hazaszeretet nevében" tartották meg. A kör célja: „nemzeti érzés és vaüásos ér­zés fejlesztése, a felebaráti szeretet ápolása." 46 Ebben az évben a tanyasi gazdák is létrehozták a saját olvasókörüket Homoki Gaz­dálkodók Olvasóköre néven. Célkitűzése a tagok tanítása, szórakoztatása, nemzeti szel­lemi ébrentartás. Az alapszabályba lefektették, hogy a körön belül mindenféle politika ki van zárva. Évente 70 korona tagdíjat kellett fizetni. 47 21. 1921 vagy 1922-ben jött létre a Pusztaszeri Árpád Egyesület. A rendes tag a törzs­könyvben 425 főig pontosan van számozva, de a belépés idejét nem vezették pontosan. Utána csak körülbelüli létszámot lehet kideríteni, mivel a ki-belépők miatt a könyvben rengeteg áthúzás van. 1921-ben az első 1938. az utolsó belépési dátum. A pénztár­könyvben találtam utalást a folyóiratok és könyvek kifizetésére, de ez a kör nem olvasó­köri céllal létesült. 1922. január Nyomtatványért, könyvekért 3610,­1922. szeptember újságokért és postaköltség 494,­Valószínű, hogy valamüyen szintű könyvtárral is rendelkezett az egylet. 48 22. A Szegedi MAV Mozdonyvezetők önképző köre 1921-ben alakult szintén. Alap­szabály, jegyzőkönyv és pénztárkönyv maradt utána. Bevétele a már korábban leírtak szerint alakult, kiadásában minden évben szerepel a »könyvre« kifejezés. Sajnos itt sem tüntetik fel részletesen, hogy müyen könyveket vá­sároltak szívesen. 46 Sándorfalva története... i. m. 175. o. 47 Sándorfalva tört. i. m.: 176. o. 48 CsML.: Pusztaszeri Árpád Egyesület törzskönyve

Next

/
Thumbnails
Contents