A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

a tagok járhattak be, de bárki tag lehetett, akinek felvételéhez a választmány hozzájárult. Az értelmiségiek egyesülete lett a községházi tisztviselők, tanítók, uradalmisták a tagok. A kör elnöke: a község vezető jegyzője. A férfiak kártyáztak, kugliztak, büiárdoztak. A többi körhöz hasonlóan itt is rendeztek bálát (Szüveszter, farsang), irodalmi felolvasó délutánokat. Ezeken szegedi írók, költök - akik Tömörkény asztaltársaságába tömörültek - szerepeltek saját alkotásaikkal. Az olvasókör tagsága, összetétele és működési jellege miatt az úri kaszinó nevet kapta.

38 14. Algyő Olvasókör és önképzőkör A 4. számú meüékletben közlöm az 1892-ben Algyőn alakult Olvasó- és önképzőkör alapszabályát. A Szeged melletti településen a könyv és az olvasás hosszú idők óta kíséri a nép életét, segíti megszépíteni mindennapjait. A kör áüománya és a Népkönyvtári áüomány képezte a mai könyvtár alapját

39 15. Időben következő kör a kisteleki Függetlenségi és 48-as kör, amely 1897-ben alakult. Elsősorban politikai célokat tűzött ki maga elé. Arra vonatkozóan, hogy lett volna-e könyvtára vagy sem, nem találtam adatot.

40 16. 1901-ben szervezték a Festők szakegyletének könyvtárát Szegeden, 322 kötettel. Már induláskor nyomtatott katalógust csináltak, áüományuk több mint felét a szépirodalom adta, általában azonban meglehetősen vegyes irodalmi színvonalú volt. Ezeknek a kis könyvtáraknak nem lehetett jelentős szerepük a város kulturális életében, értékük létezésükben abban van, hogy az olvasás kultúráját a munkások körében terjesztették.

41 17. A megalakulás időrendjében őket a Kisteleki Népkör (1901) követi. Ez a kör is évekkel korábban alakult, és alapszabály nélkül működött. Erről a körről az alapszabályok kapcsán már szóltam, így csak az időrendi felsorolás miatt írom le a következő kiegészítéssel. Szigorú könyvtárhasználatot vezettek be, a könyvet rongálok nevét a választmány elé vitték. Nyitott volt mindenki számára a kör, így a kisemberek, kisiparosok kedvenc helyévé vált. Tagjai a levéltári adatok alapján 1928-ban 153 tagja, 1929-ben 166 tagja, 1930-ban pedig 232 tagja volt. 1944-ben olvadt bele a Kisteleki Ipartestületbe. 18. 1909-1923 között működött az Öttömös és vidéke mezőgazdasági olvasókör. Minden hónapban összeültek, és a jegyzőkönyvbe a lényeges napirendi pontokat feljegyezték. 1908-ban pince szövetkezetet létesítettek és a megtakarított pénzből mise sátrat készítettek. Minden évben farsang idején, aratás befejeztével, az év végén bálát szerveztek. Ezek rendszeresen vacsorával - halvacsora, pörkölt - kezdődtek, majd táncmulatsággal folytatódtak. Érdekesség, hogy az itt befolyt összeget a kör nem mindig csak magára költötte, hanem jótékonykodott is. Pl.: az iskolás gyerekek részére a jó tanulók számára 5 korona értékű könyvet utalt ki és ezek beszerzésére a választmány Szűcs Balázst nevezte ki (1912. május. 5-i jegyzőkönyv). 38 Sándorfalva története és népélete. Szerk.: id. JUHÁSZ ANTAL 169. o. 39 G. TÓTH Ilona: Az oktatás és közművelődés története. In: Algyő és népe: Tanulmányok szerk.: HEGYI András 169. o. 40 Tóth István i. m., 559. o. 41 Kulcsár Péter i. m. 43. o. 42 Tóth István i. m.: 560. o.