A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

kat az évi tagdíjból befolyt összegből fedezték. Ez elsősorban a könyvtár fejlesztését jelentette.

32 10. 1877-ben Kisteleken két kör is alakult, amely a művelődés színvonalának emelését tűzte ki célul: 1877. június 13-án hagyták jóvá az Iparos Olvasókör alapszabályát, 1877. 02. 17-én terjesztették fel a Kisteleki Olvasó Egylet - elődje a már említett Polgári Olvasókör - alapszabályát. Ez a főhatóságokhoz sem jutott el. Ennek ellenére a kör működött. (Erre már korábban az Alapszabályok című részben láttuk a példát.) Több alkalommal összejövetelt szervezett. Ezért a szolgabíró kénytelen volt tevékenységüket a törvény értelmében megakadályozni. Ez a kör a jobb módú parasztság szervezete volt, ahol klubozó, kaszinózó társas élet folyt - könyvek, hírlapok olvasása közepette. Belépési díj 1 Ft, vagyonszerzésre 5 Ft részvénydíjat szavaztak meg. A kisteleki Iparos Olvasókörben társadalmi rétegtől függetlenül mindenki tag lehet „kit üledelmes magaviseletén kívül erkölcsi jeüeme is ajánl." Az alapszabályban lefektették, hogy politikai nézetei miatt senki sem rekeszthető ki az egylet soraiból. Ezzel megenged - több más körrel ellentétben - bizonyos mérvű politizálást. Nyitottsága meüett egyetlen korlátozó határozata volt, a tagok névsorának kifüggesztése a kör helyiségében. A könyvtárban a könyveken kívül hírlapokat is tartottak, amiről a könyvtárnok leltárt készített. Ugyanígy köteles volt vezetni a kölcsönzést és a késedelmi díjakat beszedni. Tüos volt a hírlapokat kölcsönözni, abba bárminemű bejegyzést tenni. Reggel 7-től éjjel 12 óráig volt nyitva a helyiség. Taglétszáma 1886-ban 70 fő, 1887-ben 54 fő.

34 11. 1884-ben - kétsoros utalásból tudom - Mórahalmon is volt könyvtár. A Gazdakörben és az Iparos Körben. Ezek könyvállomány-maradványa épült be a Mórahalmi Községi Könyvtár alapállományába.

35 12. 1888. augusztus 3-i dátummal találtam a levéltárban a Szegedi alsóvárosi Olvasótársulat ájtatos tagjainak névsorát. A lapokon a tagok nevei voltak felsorolva. Témámhoz semmiféle adatot nem találtam. Vallási érzelmű gyülekezetről van szó, akik a Jézus szent szíve társulatba lépnek be a későbbiekben.

36 12. 1890-es években az iparosodás talaján megjelennek, még ha roppant szegény keretek között is, a munkáskönyvtárak. Az Egyetértés általános iparos munkás önképzőés betegsegélyező egyesület 20 lapos nyomtatott jegyzékben tárja fel áüományát, mely a század végén 561 kötetet tartott. 640 kötettel rendelkezett a Vasúti műhely dal- és olvasóköre. Minden bizonnyal volt könyvtára a kőműves és ács ifjak önképző és segélyező egyletének, noha erre vonatkozó adat csak 1937-ből származik. 1883-ban 220 tagja volt ennek az egyesületnek. 13. 1891-ben alakult a sándorfalvi olvasókör. Alapszabályát nem ismerjük. Tóth Sándor-féle vendéglő közepes nagyságú különtermében volt a Széchenyi utcában. Csak 32 Szeged tört. i. m.: 989. o. 33 Tóth István i. m., 555. o. 34 Tóth István i. m. 552. o. 35 HORVÁTH Dezső: A művelődés és intézményei. In: Mórahalom szerk.: Juhász Antal 315. o. 36 CsML.: A Szeged alsóvárosi Olvasótársulat ájtatos tagjainak névtára 37 Kulcsár Péter i. m. 43. o.