A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

te a céheket, de a céhes viszonyoktól eltávolodó iparegyleteket nem akadályozta meg működésükben. Az első iparegyletek egy új iparrend születésének előfutára lehettek. Ekkor még a tagok foglalkozás szerinti elszigetelése megvan. Éppen ezért jellemző erre a korra a hasonló munkaterületen lévő emberek csoportosulása. 1859. július 20-án alakult meg az Iparegylet. A tagfelvétel itt is ajánlással történt. Belépéskor 4 Fkot, negyedévente 10 korona tagdíjat keUett fizetni. Fő cél a tagok áUandó szakmai fejlődése, a szociális biztonság érzete és jogainak védelme. Érdekessége ennek a körnek, hogy megelőzte az országos rendelkezéseket, bevezették a betegsegélyezést. Fedezetet az alapító tagdíjból (és a tagsági díjból) teremtették meg. 2. 1859-ben alakult szintén a Szeged Alsóvárosi Olvasótársulat. Ennek a névtárát találtam meg. Ez az egyesület vallási alapú. 3. 1863-ban Singer Vümos alapította a Kereskedő Ifjak egyesületét, akiknek kezdetben a Kereszt utca 17, majd a Fekete sas utcai Csorba házban volt a székhelyük. Célul tűzték ki „a műveltség és a nemes erkölcs terjesztését". Az esti órákban kereshették fel az egyletet. Hírlapokra és könyvekre évente 500-800 forintot fordítottak. Hamarosan könyvtára 3000 kötetből áüt, majd 1878-ban beolvadt a Belvárosi Kaszinó könyvtárába.

27 4. Ifjúsági Kör 1867-ben Szegeden működött. Jelentős bevételei voltak, amelyből igen szép számú könyvtárat hoztak létre. 1871-ben kiadott katalógusa szerint 1151 kötet volt, német nyelvű 222 kötet, de 6 angol és 7 francia mű is szerepelt a jegyzéken. Ez a kör is a már részletesen tárgyalt Belvárosi Kaszinóba olvadt be 1875. január 31-én.

28 5. A következő kör a Szegedi Szabadelvű Kör 1868. március 15-én alakult. Mivel politikai tömörülés volt, ezért kevesebb energiát fordított a fennállása 10 évében a könyvtári áüomány fejlesztésére, így 464 kötetnyi könyvtára volt. 6. Polgári Iparos és Gazdakört 1868-ban alapították, 1010 kötetszámú könyvtára, 316 olvasója, 2324 olvasott kötete volt egy évben. 29 7. A Szegedi Polgári Dalárda 1868. június 2-i jegyzőkönyvében könyvtárra utaló jelet nem találtam. A kör fő profüja a népdal- népzene éneklése, őrzése, gyűjtése volt. A kör, a többi körhöz hasonlóan, a pénztárát tánccal egybekötött társas mulatságból befolyt Ort összeggel növelte. 8. 1870-ben alakult a Polgári Olvasókör Kisteleken. Körébe a parasztok soraiból jelentkeztek a tagok, de valószínű a módosabbak köre lehetett. Alapszabályt nem ismerünk , semmüyen anyag nem került a kezembe, ami a működését bemutatta volna.

31 9. Az időben soron következő egyletek az 1874-ben Felsővároson, 1875-ben Alsóvároson, és 1877-ben Rókuson alakult népkörök a függetlenségi politikai eszmék terjesztésére jöttek létre. Ezek célkitűzéseüdeént a hasznos olvasmányokat és barátságos eszmecserék útján a nemes időtöltést, a város szellemi és anyagi jólétének minél magasabb fokra emelését, valamint a hazai közérdekeknek alkotmányos és független demokratikus szeUemben való előremozdítását hirdették. Mind a három népkör tekintélyes számú tagsággal rendelkezett, 120-240 fővel. Az alapszabályban megfogalmazott előíráso27 Szeged tört. i. m.: 988. o. 28 Szeged tört. i. m.: 988. o. 29 KULCSÁR Péter: Szeged kvt-tört. az egyetem alapításáig, 41. o. 30 CsML - Szegedi Polgári Dalárda 1868. június 2. jegyzőkönyve 31 Tóth István i. m., 555.p