A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

Egyesületek A kiegyezés idején a megnövekedett olvasói igényt, elsősorban a vidéki értelmiség, jobb módú iparosok és nagygazdák, igényét kívánja kielégíteni a művelődési egyesület, kaszinó, társaskör, szakegylet. Beszélni keü szakkönyvtárakról is. Pl. a Földrajzi- és Természettudományi Társaság, vagy a Mérnök és Epítészegyleti könyvtárról. Ezeknek a könyvtáraknak a beszerzését nem irányította hatósági vagy magyarosítási törekvés. Nemcsak magyar nyelvű, de más - elsősorban német nyelvű - művet is beszereztek. Ennek oka, hogy sok városlakó német, főleg a Szepességben, Erdélyben. Másrészt a művelt emberek közül sokan értenek németül. Kaszinók 1827-ben Pesten Széchenyi István alapította a Nemzeti Kaszinót. AUománya 1885-ben 18109, 1912-ben 28353 kötet, benne klasszikusaink, a magyar irodalom legtöbb terméke, ritka hírlapok. Fejlesztésére sokat költöttek, a legtöbbet 1877-ben, 5273 Ftot. A kaszinói könyvtárak egy részében az áüományok beszerzésére azonban a tervszerűtlenség és az igénytelenebb alkotások gyűjtése volt a jellemző, míg más helyen a szépirodalmi alkotások is megjelentek a polcokon. Pl.: Paul Kock pajkos históriái, Xavier Montespin szentimentális történetei, Pierre Alexis, Ponson du Terraü fantasztikus, bűnügyi hátterű regényei meüett sem Petőfit, sem Mikszáthot, sem Vörösmartyt, sem Arany Jánost nem lehetett a polcon megtalálni. A kisebb kaszinókban kizárólag csak regényeket olvastak. Az ismeretterjesztő munkák közül a legtöbb történeti tárgyú, lelkesítő tartalmú. A Szegedi Kaszinóról, annak állományáról szélesebb képet fest az irodalom. Az 1829-ben alapított társalkodási egyesület, a későbbi Szegedi Belvárosi Kaszinó. A kaszinó társasága már 1859. decemberi közgyűlésen 200 Ftot hagyott jóvá a könyvtár fejlesztésére, majd a további adományok és a rendezvényi jövedelmek lehetővé tették, hogy a könyvek vásárlása meüett egy-két folyóiratot járathasson. Akkori buzgó és fáradhatatlan könyvtárosa, Keméndy Nándor (1815-1895), Jókai hajdani komáromi „ját szótársa" és az író 1848-1861 között Szegeden tett látogatásainak vendéglátója volt.

9 A Kaszinó könyváüományáról a következőket olvastam a Szeged monográfiában: a legnagyobb kötetszámban a magyar írók közül Jósika (33) és Jókai (27). Dugonics (11) Széchenyi (10). Dumas német fordításban (31), 4 kötete magyar nyelven. Német klasszikusok pl.: Goethe, Herder, Lessing. Németül: Voltaire, Lamartina, Shakespeare, Byron. Magyar írók: Bajza, Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, Kisfaludy. 1853-ban kiadott Brockhaus-lexikon, Handatlasz, németmagyar szótár is meg található volt a polcon. Folyóiratok közül Auróra, Emlény, Magyar Életképek, Honművész, Tudományos gyűjtemények, Új Magyar Múzeum, Budapesti Szemle, Budapesti Hírlap, Szegedi Híradó. Az árvíz előtt ez a kaszinó a legnagyobb társadalmi könyvtár volt.

10 9 BARANYAI Gyula: A szegedi kaszinó könyvtára, 263-267. o. 10 BEZERÉDI István: A könyvtárak és a múzeumok. In: Szeged története. 3/2. 987-88. o.