A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

Az egyesületi könyvtárak területi eloszlása teljesen egyenetlen volt, volt ahol minden foglalkozási ág létesített saját könyvtárat, volt, ahol azonban nem is igényelték azt. A statisztikák, amelyek azonban nem biztos, hogy reális képet mutatnak, azt bizonyítják, hogy az első vüágháború előtt az ország kölcsönzői forgalmának igen nagy százalékát ezek a könyvtárak bonyolították. Szegeden 1863-ban Singer Vümos orvos alapított a kereskedő ifjaknak kört. 130 tagja volt ennek az egyesületi könyvtárnak. Évente 500-800 Ft>ot fordítottak könyvekre, hírlapokra. Ez az egyesület 1878-ban a Belvárosi Kaszinóba olvadt bele. 1912-ben a Minervában megjelent egy statisztikai kimutatás a szegedi egyletekről, kaszinókról, egyesületekről, körökről. 1912. Minerva

11 A könyvtár helye Állománya Látogatók száma Kölcsönzött állomány Ipartestület 2000 2000 2191 Belvárosi Kaszinó 1903 181 534 Katolikus Kör 971 90 1050 Központi Társ. Kör 850 550 1400 Kereskedő Ifj. Egy. 1185 78 715 Magántisztv. Egy. 1050 210 1200 Alsóvárosi Népkör 1166 127 1350 Rókusi Népkör 400 82 124 Rókusi Ifj. Egy. 143 7 32 összesen: 9668 3325 8596 A Szeged környéki egyletekről és olvasókörökről gyűjtött irodalmat egymás mellett boncolgatom, ugyanis mind a kettő alapszabállyal, havidíjjal rendelkezett. Céljuk majdnem ugyanaz volt. Nem látom értelmét, hogy ezt külön-külön tegyem meg. Azonban mielőtt erre rátérnék, az olvasókörök rövid történeti áttekintése mellett, a körök és egyletek főbb irányairól, alakulásáról szólok. Olvasókörök Az alföldi parasztvárosok lakossága, a kiegyezés után egyesületekbe tömörült. Az azonos osztályú, rétegű, olvasni akaró emberek alakítottak egyesületeket, s ezeket elnevezték népkörnek, társaskörnek, olvasókörnek. 1867 után rendkívül nehéz körülmények közé kerültek a körök. A külföldi tőke beáramlása új munkalehetőségeket teremtett. Kossuth felismerte, hogy a parasztságban van az az erő, amelyre az önáüó Magyarországért folytatott harcban számíthat. Pesten 1867. november 28-án megalakult az első demokratikus kör, amely alapszabály nélkül működött. 11 Magyar Minerva 1912-13. Bp.,1915.