A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

FÁRI Irén: Szegedi betyárfényképek

Bajdor Muzslai Jánossal együtt azt eszelte ki, hogy üssék agyon Németet, vegyék el birkáit, inkább az övék legyen, semmint a zsidóé, akinek úgyis elég pénze van s azután azt híreszeteljék, hogy Német a birkákkal megszökött, hogy a zsidót kijátsza. Úgyis történt. Bajdor, Muzslai és Bognár József a Virágpap erdőnél meglepték Németet és bojtárját Kontra Jánost. Előbb megkötözték mindkettőjüket s aztán a szamárról leoldott kötőfékkel a szerencsétleneket megfojtották, ott azonnal el is ásták. A szamarat és birkákat Jászkerekegyházára hajtották s ott eladták, a kutyákat pedig útközben agyonlőtték. így Németnek és bojtárjának teljesen nyomaveszett. A híresztelést, hogy a zsidó elől szökött meg, mindenki valószínűnek tartotta és elhitte. Sőt akadtak kecskeméti emberek, akik sertésvásárokra Szerémségbe szoktak lejárni, akik onnan azt hozták hírül, hogy Német György lent van birkáival együtt Szeremben. A rablásból azonban Bajdor nem kapta ki a maga részét, mert időközben egy más rablásban való részesség gyanúja miatt befogták. Mikor azután kiszabadult, hogy kárpótolva legyen, egy újabb rablást terveztek s azt Bodri Péter és hasonnevű 13 éves fián, kecskeméti juhászokon végre is hajtották. Muzslaival és Fazekas Gábor apaji juhásszal szövetségben a vágó járásban éjjel megtámadták Bodrit és fiát, akiket botokkal, fejszékkel levertek és megfojtottak, ugyanott el is ásták. 300 birka, 3 szamár és még egyebek jutottak zsákmányul, amiből Bajdor 67 anyabirkát, 42 bárányt és egy szamarat természetben kapott részül, a többit pedig Kerekegyházára vásárra hajtották. Bodri Péternek is teljesen nyoma veszett. Felesége kerestette ugyan, de a tettesekre nem jöttek rá. Csak Rádaynak sikerült mindezeket a gazságokat kideríteni. Bajdor a helyszínén megmutatta, hol van elásva Német György bojtárjával, Bodri Péter fiával és az exhumálás alkalmával meg is találták minden holmijukat, még a „szolgavasat" is.

44 A kecskeméti banda gaztetteinek földerítéséhez Bajdor adta meg a szálakat. Soká nem vaüott, makacsul tagadott és bizony nem „roskadt össze a bizonyítékok súlya alatt." Lélektani hatásokkal semmire sem mentek vele, hanem Lautsik Máté fővizsgálóbíró ismeretes rendszere vallomásra kényszerítette. Nem bírta tovább kiállani a rettenetes tortúrákat s hogy ne bántsák, sőt hogy kegybe jusson és mindenféle kedvezményekben részesüljön, utóbb mindent önkényt vallott, sőt naponként maga jelentkezett, hogy ez is, amaz is eszébe jutott már. Midőn ekként a szálak kézben voltak, nagyon könnyű lett a vizsgálóbíró feladata és minden esetben sikerült a teljes bizonyítékot előállítani. Bajdor különben „megbecsülhetetlen szolgálatot teljesített" más bandák bűneseteinek kiderítésénél is. Szóval hasznossá tudta magát tenni. Akikből nem tudták „kiverni" az önváüomást, azt egy-egy időszakra Bajdorral zárták össze. A hosszas éjszakákon a közös sors részesei unaloműzéskép egymás „élményeit" el-el mesélgették egymásnak. A bizalom kölcsönös bizalmat keltett és Bajdor hűségesen beszámolt az eredményekkel, amelyek alapján a vizsgálatokat sikerrel lehetett tovább vezetni.

45 Rózsa Sándorral sem boldogultak egy ideig. Csak attól fogva, hogy Bajdorral került egy ceüába, lehetett pozitív adatok alapján megindulni és az ő „nagy váüalkozásit" kide44 Az esetre és a nevekre Edvi Illés is ugyanígy emlékezett. EDVI ILLÉS 1923. 45 SzH 1872. július 26. Löbl Illés és fia ellen folytatott per csalás és orgazdaság miatt Bajdor följelentésén alapult. Az 1859-ben történt tolvajlást (5 ökör, 2 tehén, 1 borjú) Löbl hiába tagadta, orgazdaságért egy évet kapott.