A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Első rész: Szeged

a kis Lülin leányról ... a tus képek közül ... Bakonyi Rózsika, Polgár Imréné, Gaál Gizeüa, Dobler Margit, Mayer Aranka képei".

147 Kár, hogy ezeket nem ismerjük. Az október 25-i tanyai ünnepélyről Keglovich Emü négy fölvételt készített. Ezeknek a fényképeknek, későbbi nagyméretű másolatát a Somogyi Könyvtár őrzi (62-65.). Majd nagy megtiszteltetés érte a céget. Munkácsy Mihály Tisza Lajos gróf társaságában felkereste a műtermet és megengedte, hogy lefényképezzék. „Két fölvételben együtt Tisza Lajos gróffal. Azután külön is levetette magát. Majd rokonával a Kelemen- és Reök-család tagjával együtt".

148 Munkácsy és Tisza kettős képmását a Móra Ferenc Múzeum két példányban őrzi (60-61.). A nagyméretű képek egyike színezett, melyen jól lemérhető Keglovich Emü festői tehetsége is. Ezt a kettős arcképet és az ünnepély fölvételeiből (a leányok, legények csoportja, „Bürge paprikás" főzés és „Barna János öreg juhász") részleteket közölt a Vasárnapi újság (1891. 768. oldal) „A szegedi tanyák ünnepe" címen Kovács János szövegével.

149 Műterme: A Kölcsey u 8. sz. alatti Auer házban, a lényegében 1869-től működő műtermet 1888-ban másodszor újították meg. Ennél a bővítésnél a cégtárssá előlépett Keglovich Emünek döntő szerepe volt, feltehetően anyagüag is.

150 Az „udvari épület fényképészeti Műtermet nagyobbítás és átalakításáról" című tervrajzot megtaláltuk a szegedi Levéltár anyagában.

151 így betekintést nyerhetünk annak elrendezésébe (46-47. kép). Az épület földszintje három szobából, konyhából és előszobából áü. Utóbbiból főlépcső vezet az emeleti előtérbe. Innen egyik oldalon az üvegezett ún. napfényműterembe és a mögötte lévő laboratóriumba, másik oldalon a „toüette"-be és a munkaterembe jutni. Két év múlva, 1890-ben műtermüket a legújabb műszerekkel is fölszerelték. A májusi újság az „ajánlható előkelőbb cégek" között, mint a legfényesebben berendezett fényképészetet propagálta.

152 Mindössze pár darab olyan fényképe maradt ránk, melyen a tervrajzból következtethető, elegáns műterem-belsőbe bepülanthatunk. Az bizonyos, hogy egy oldottabb festőiségű hátteret ismerünk meg róluk (42, 45, 55-57.). A képek e lágyabb tónusa nyüván a napfényműterem természetes megvüágításának köszönhető. Kirakat: 1891 januárjában Aigner Lajos Kárász utcai kirakatában volt látható a már leírt jelmezes hölgy aquareü képe. Tavasszal pedig a Gaál testvérek kirakatában H. Pauli Mariskát ábrázoló fényképekről az újság „primadonnánk képekben" címmel írt.

153 Cégjelzés: Versóit vastag, vajszín kartonra arannyal nyomták, készítője a már jól ismert „EISENSCHIML és WACHTL WIEN. " cég, a jelzet azonban nem szerepel mindegyiken. Első a. verzóján (48. kép) a „Letzter és Keglovich SZEGED" fölirat átlósan van elhelyezve, melyet két fényképről ismerünk (1-2.). Második b. versóját az 1876-os szegedi, az 1879-es székesfehérvári és az 1885-ös budapesti érem díszíti és a szárnyas címerállatok tartotta pajzson az L K betűk. Az ér147 SZN 1891. júl. 14., SZH 1891. szept. 24. 148 SZN 1891. okt. 27. SZH 1891. okt. 28. 149 SZH 1891. okt. 25, nov. 26. SZN 1891. nov. 26. 150 SZH 1888. jún. 3. 151 Tervtár 1429/888. 152 SZH 1890. ápr. 6, máj. 11. 153 SZH 1891. jan. 11, SZN 1891. márc. 23.