A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

nuit, és a kisszámú konzervatív elemet pedig kirekesztették. Május 27-én Vörös Antal első, Szőke Károly másod alispán, Nagy Sándor főjegyző lett. Jelentős mértékben bővítették a román értelmiség részvételét a hivatalokban, habár ez sajtókritikákat is kiváltott, így Mihai Cocuba főügyész, Sigismund Popovici aljegyző, Pavel Petrüla szabadhelyi esküdt lett stb. Május 30-án az ágrisi esküdt lemondása után Iosif Ambrus (Ambrus József) következett. Pécskán Vasüe Caracion (Karácsonyi Balázs), Jószáshelyen pedig loan Pascutiu (Pascutz János) kapott esküdti megbízást. A további helyettesítések következtében újabb eltolódások történtek a 68 tagú megyei tisztikar összetételében, a nem nemes származású értelmiségiek, ezek közül 15-re emelkedett a románok száma. A változások eüenére a vármegye tekintélye csökkent. Jellemző a soborsini erdőmester Bécsben élő földesura tájékoztatására elpanaszolta, hogy „a vármegyei tisztviselőket sem félik", már odajutottak, hogy a parasztok leolvassák „arcukról a félelmet."

72 Mélyrehatóbb átalakulás ment végbe Arad városában. A törvény engedélyezte választás május 18-án elsöpörte a konzervatív vezetőséget, és így „a Metternich szellem sírba száüt" - áüapította meg a „Der Ungarn", június 10-i száma. Fokozatosan kiépítették az új városi szervezetet és súlyt helyeztek az előző vezetőség hátralékainak feldolgozására és a város rendjére. A hivatalokat a lakosság nemzetiségi összetételének figyelembve vételével osztották el. Polgármesterré Török Gábort választották, majd kormánybiztosi megbízása nyomán Dimitrie Haica helyettesítette. A bíróság élére a szerb Puüio Constantint áhították. Nem vették figyelembe a sajtó bírálatokat, amelyek „tévirányt emlegettek". Az aradi liberális tábor melegen ünnepelte Teodor Serbet (Szerb Tivadart), akit pénzügyminiszteri titkárrá neveztek ki.

73 A demokratikus berendezkedés fontos áüomása volt a júniusi képviselőválasztás. A törvény megnyitotta az alkotmány sáncait a legalább negyedtelkes paraszt, egy segéddel dolgozó mesterember, az értelmiségiek stb. előtt. A megye június 21-én sajnálkozva jelentette, hogy a választók többsége, „félreértések és balmagyarázatok következtében" nem iratkozott fel a választói névjegyzékbe. Megyeszerte lábrakapott az ijedelem, hogy ez úton elveszthetik a forradalom eredményeit, sőt besorozzák őket. így a választási harcban szembekerülő magyar és román liberális elemek gyenge támogatásra találtak. A kisjenői kerületben Fábián Gábor 500 szavazatot gyűjtött. Bohus János támogatásával, míg Iosif Ambrus 406 támogatót talált. Általában a magyar liberális jelöltek kerültek ki győztesen és nem egy helyen összetűzésre is sor került. Byen adataink vannak Pécskáról is. Radnán a csicseri görögkeletei pap által kitűnően megszervezett választók keresztülvitték Teodor Serb megválasztását.

74 A márciusi törvények életbeléptetése nyomán tovább gyűrűzött a paraszt- és nemzetiségi kérdés. A Megyei Levéltár anyagában 1848 május-augusztusi időszakából megáüapítható, hogy megindult a falvak instanciázása jogos vagy vélt sérelmeik orvoslása érdekében. A fejlettebb falvak kitartóbban követelték jogaikat, mivel jobban tudták előteremteni a borsos költségeket. A siralmak felsorolása évtizedekre terjed. így például SzöüősCsigirel továbbra is nehezményezte, hogy a Malomcsatorna kiásása alkalmával (1839) 72 ALA - AC 845, 936, AVC 646, Pesti Hírlap VI. 10, Kossuth Hírlapja VII. 1. WALDAPFEL Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára, 10-16. 73 Pesti Hírlap VI. 10, Kossuth Hírlapja VU.-1, 14. Der Ungar VI. 3, Közlöny VI- 27, Aradi Hirdető V -20. 74 ALA - AC 1306, MR 5791, 5792, Közlöny VII 1, Kossuth Hírlapja VII 9.