A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

SZEGED ÚJ TORONYÓRÁI ÉS MESTEREIK 1806 - 1883 TAKÁCS JÓZSEF I. 1. A magyarországi toronyórák történetének - ma még igen rövid múltra visszatekintő - kutatásában jelenleg két - közel egyidős - irányzat létezik. Kitűzött céljaik, az általuk elsődlegesen vizsgált történelmi források és feldolgozási módszerük tekintetében különböznek egymástól. Egyik zömében a tárgyi emlékeket (a fennmaradt toronyórákat) tanulmányozza, (főleg műszaki) adataikat helyszíni szemléken méri fel és regisztrálja, egy magyarországi toronyóra-kataszter összeállítása céljából. Az elsősorban írott források kutatására támaszkodó másik irányzat történelmi folyamatában igyekszik bemutatni egy-egy város toronyóráinak (esetleg ezek közül csak egynek), s a velük kapcsolatban állott mestereknek - meghatározott korszakon belüli historikumát. Jelen tanulmány - a Debrecenről és Esztergomról általunk írottakhoz hasonlóan

1 - ezt a módszert követi.Ezúttal az említett szabad királyi városokhoz képest lélekszám és ipari fejlettség tekintetében közbülső helyet elfoglaló Szeged 19. században létesült toronyóráinak - mintegy 80 évet átfogó - történetét dolgoztuk fel, rövid történelmi visszapülantással. A korszak határait a régi és az új városháza toronyórájának elkészítési éve jelöü ki. Ezen időszakban - azaz 1806 és 1883 között - hat új toronyórát áhítottak fel Szegeden. Munkánk során elsősorban azon grémiumok - Szeged város levéltárában fellelhető - iratanyagára támaszkodtunk, melyek a városi toronyórák létesítésének, javíttatásának és kezeltetésének ügyeiben döntési, vagy döntéselőkészítési, ületve végrehajtási és ellenőrzési jogkörrel bírtak. Ilyen szervek voltak a feudális korban: a (kis)tanács, a gazdaszék, a választott község (electa communitas), valamint a (fő)kamarási hivatal; a polgári korban: a tanács, a közgyűlés, a polgármesteri és a mérnöki hivatal. Az egyes toronyórák szerkezetére, és kivitelére vonatkozó adatainkat az 1991 és 1996 közötti években tett helyszíni szemléink alkalmával gyűjtöttük, melyek során Szegeden és környékén számos toronyórát tekintettünk meg. A toronyórákkal kapcsolatba került helybeli iparosok főbb életrajzi adatainak összeállításához a polgárlajstromok, a népesség-, vagyon- és iparosössszeírások, valamint az egyházi anyakönyvek voltak a leghasználhatóbb elsődleges források. A vidékiek és külföldiek adatainak többségét az Uletőségük szerinti hazai és külföldi levéltárak, múzeumok anyagából merítettük. 1 TAKÁCS József: Torony órakészítők és -kezelők Debrecenben 1770-1830. (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XVIII. Debrecen, 1991. 37-50. old. ; uő.: Toronyórakezelők Esztergomban a XIX. század első felében. (Esztergom Évlapjai. 1994. 221-237. old.)