A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

MARJANUCZ László: Szeged társadalma és népességfejlődése a 18-19. században

Házak száma 1841-ben' Város neve: Házak száma Lakosság (fő) Pest 43 000 86 800 Debrecen 6 240 50 000 Szabadka 4 320 45 600 Szeged 5 660 44 000 Buda 3 830 40 400 Pozsony 2 460 38 000 Az 1850-es népszámlálás csak annyiban igazolta vissza a korábbi tanácsi véleke­dést, hogy a lélekszám valóban megközelítette az általuk 1848-ban kimutatott, de nem bizonyított nagyságát. Feltétlenül bebizonyosodott viszont az adózó és jelenlevő né­pesség között mutatkozó számítási differencia. Másképp nehezen értelmezhető az 1846-1890 közötti 40 %-os növekedési ütem. Ha számolunk is a 48 utáni közigazgatási átszervezéssel járó földrajzi mobilitással, egy jelentős tisztviselői-vállalkozói réteg be­áramlásával, ez csak a 48-as becsült és az 50-ben ténylegesen megszámolt népesség kö­zötti különbségre adhat magyarázatot. A növekedés döntő faktora az adóztatás számá­ra eddig érdektelen és háttérben maradt népcsoportok láthatóvá válása volt. 34 Különösen nagy törés figyelhető meg az 1846 és az 1857-es népszámlálási adat kö­zött. S tovább kísérve az adatsort, egyértelmű a tanulság: a XLX. század első és második felének adatai között nagy az ellentmondás. Nincs racionális magyarázat az ilyen hirte­len, egyik évről a másikra következő nagy növekedésre. Arra lehet következtetni, hogy a század első feléből való adatok alábecsülték Szeged össznépességét, míg második felé­nek korszerűbb metódusú népszámlálásai inkább megfeleltek a valóságnak. Hamar rájöttek azonban, hogy a demográfiai események eredményeire hagyatkozó eljárás sem tökéletes a pontos népesség-lélekszám rekonstruálására. A születés-halálo­zás index hűen visszaadja a növekedési ráta ingadozásait, de természeténél fogva fi­gyelmen kívül hagyja a vándorlási különbözetből, közigazgatási-területi módosulások­ból, migrációs szokásokból előálló aktuális népességállapotot. így fordulhatott elő az, hogy Szegeden 1866-ban már 80853 főnyi népességet mutattak ki, olyan lélekszámot, melyet egy új szempontú népszámlálás csak 1890-ben valószínűsített. 35 Oka a tény­leges és jogi népesség fogalmainak összekeverése, az ideiglenes jelleggel Szegeden tar­tózkodó, nagy létszámú testületek (katonaság) számbavétele, de főként az akkor még bizonytalan helyzetű külterületi települések (tanyák, kapitányságok) közigazgatási jö­vőjének tisztázatlansága vezethetett ilyen irreális értékhez. Az 1870-es, új elvek szerint végrehajtott népszámlálás 71022 főre tette Szeged né­pességét, az 1869. december 31-én Szeged közigazgatási területén rögzített állapot 33 FÉNYES Elek: Magyarországgeographiai szótára II. köt. Pest, 1851. 126-127. p. Uő. Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pesten, 1837. 162-164. p. 34 Régebbi szegedi népszámlálások = Szegedi Napló (SzN) 1891. jan. 5. 35 Uo. 1891. jan. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents