A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

MARJANUCZ László: Szeged társadalma és népességfejlődése a 18-19. században

Szeged népessége Év Össznépesség (fő) Növekedés (fő) Természetes szaporodás (fő) Be- és elköltözés 1787. 21519 1827. 32683 10690 1846. 35900 3691 1857. 62700 26800 1860. 64000 1300 1870. 71022 7022 4493 2529 1880. 73675 2653 4065 1412 1890. 85569 11894 7623 4271 1900. 100270 14701 8206 6495 1910. 118328 15036 12434 2602 A táblázat elemzése előtt szükséges pár szót ejtenünk néhány egykorú népességvizsgálatról. 1786-ban, egy évvel az első népszámlálás előtt megjelent művében Korabinszky Lajos Szeged népességét 16160 lélekre tette, akik összesen 16359 Ft. adót fizettek.

30 Ugyanerre az évre nézve egy német utazó 24000 főnyi lakosságot állapított meg Szegeden, ami a későbbi népmozgások üteme alapján inkább tűnik valóságosnak mint Korabinszky megállapítása.

31 Az egy időszakra vonatkozó két különböző demográfiai utalás közötti különbség az alapul vett adózó és tényleges népesség valóságos eltéréséből adódott. 1805-ben 25347, 1818-ban már 28351 főről szóltak a híradások.

32 Az 1848-as összeírásban szereplő adat 35861 lélekben adta meg Szeged népességét, de — a fentiekkel egyetemben — ezt sem tekinthetjük valós számadatnak. Ha a helyi tanács által váltig hangoztatott lakosságnagyság (55000 fő) túlzottnak is tekinthető, amit Szeged megnövelhető országgyűlési képviselete érdekében emeltek ki (ti. két követ helyett szerettek volna hármat odaküldeni), a hivatalos kimutatást sem tarthatjuk a tényleges helyzettel megegyezőnek. A nép megszámlálása még akkor nem a demográfiai folyamatok kiszámítása végett volt fontos, hanem az adóalanyok nyilvántartása miatt. Joggal tekinthetjük ezért a polgári kor előtti összeírások végadatait az adóköteles személyek egyenlegének. Korabeli statisztikusok épp ezen adóösszeírások alapján Szeged népességét nagyobbra, magát a várost e népességénél fogva az ország 4. legnagyobb településének sorolták be, Pest, Debrecen, Szabadka után. 30 Kováts Zoltán egy ehhez közelítő létszámot (14000-17000) már az 1720-as évekre valószínűsít. Szeged II. 1985. 131. p. 31 A. LEHRMANN: Reise von Pressburg nach Hermannstadt Leipzig, 1687. 32 BIRAKI Károly: Magyar haza, Pest, 1833. 45. p.