A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve
ka. Továbbá ezüst babérkoszorú, préposti aranykereszt, ez utóbbi szintén Oltványi Pál hagyatékából, valamint ágyúgolyó, hajdúkard tokkal és fegyvertartozékok. 50 1912ben a történeti jellegű anyag gyarapodása csak néhány darab: egycsövű rézveretes pisztoly, amely vétel útján került ide, rézből készült „cigánygyűrű", vésett, adományból, továbbá az 1912-ben leleplezett Széchenyi szobornál elhelyezett koszorúk szalagjai, valamint ugyanezen évben a Stefánia parkban felállított Rapaics Radó emlékmű koszorúinak a szalagjai. 51 1913-ban Beck István hagyatéka kerül be a gyűjteménybe, aki 1912 december 7-én halt meg és az általa hagyományozott, elsősorban fegyverekből álló anyagot a történelmi emlékek csoportjába helyezték el, - írja a leltárkönyv, ami arra utal, hogy a többi gyűjteményi tárgyhoz hasonlóan az anyag azonnal a kiállításban lett elhelyezve. 5 1913 értékes, jelentős másik gyarapodás együttese az ún. Mikszáth-relikvia anyag, a 82-es szám alatt, amely Mikszáth özvegyének ajándékaként 1913 április 14-én került ide. Ez Mikszáth több bútordarabját, utazó táskáját és különböző személyes holmiját tartalmazta. A tárgyév további gyarapodását képezik még különböző fegyverek, zászlók és koszorúszalagok. Ez utóbbi anyag 54 az 1913 május 21-én leleplezett központi huszár-emlékműnél elhelyezett koszorúkról való. Ez évben került be az ipartestülettől egy nagyon szép egyleti zászló, 55 továbbá újabb koszorúszalagok. 56 Az elmondottakra is vonatkozik - amit már korábban jeleztünk, - hogy a megnövekedett új múzeumépületben sem képeztek különösebben nagyobb teret raktárnak, ahová a bekerült anyagokat elhelyezték volna, mert az adományozók (magánszemélyek, különböző egyletek, egyesületek, esetleg maga a város) el is várták, hogy ajándékuk, adományuk tüstént kikerüljön a kiállításba. By módon a gyarapodás egyúttal a kiállítás növekedését is jelentette. így jutunk el 1914-ig, amely az első vüágháború kitörésének időpontját jelöli. Az év elején a gyarapodás ágyúlövedékek, a város által átadott festett, titkos számzáras vasláda, fényképek, koszorúszalagok, amelyek a huszár-emlékműnél elhelyezett koszorúkról valók, a 48-49-es honvédegylet zászlaja, díszkard, fényképek a Fogadalmi templom alapkő-letételéről. 5 A háború megkezdését semmiféle új anyag nem jelzi. 1914-el lezárul a múzeum történeti anyagának első nagy korszaka. Az 1883-1914 közti 31 esztendő alatt sikerült a hajdani középkori - mondhatnánk úgy is - a feudális Szeged városi múltjának legfontosabb emlékeit begyűjteni: bekerültek a város tulajdonában lévő középkori pecsétnymomók, a török kiűzése után létrejött céhek legfontosabb emlékei, céhzászlók, ládák, céh-iratok, pecsétnyomók, behívó-táblák, céhserlegek és különböző mesterremekek. A céhes anyag javarésze a céhek fölszámolása után jogutódként létrejött ipartestület anyagából került a múzeumba. A város tulajdonából kerültek át a 18-19. századi polgárőrség egyenruhái, fegyverei és az ehhez tartozó egyéb 49 1911. 2. 50 1911. 4-8. 51 1912. 3; 6; 9-10. 52 1913. 35-76. 53 1913. 82. 54 1913. 84. 55 1913. 87. 56 1913. 89. 57 1914. 2; 4; 5; 10-13.