A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

Örököse a múzeumigazgatói, illetve az intézményigazgatói székben Tömörkény István volt. Ő fejezte be a megkezdett munkát és neki köszönhető, hogy a 20. század első évtizedében a hatalmas Kultúrpalotában - mondhatjuk európai szintű - könyvtár és múzeum működött. Amint a mellékelt alaprajzon is látható, a múzeum épülete ekkor még az 1953-55 között történt átépítés előtti állapotot mutatja, azaz az épület jobb- és baloldaláról még hiányzik a 3-3 ablakos bővítés. Az így megtekinthető háromszintes épület földszintjén és első emeletén voltak a múzeumi kiállítások, részben az első emeleten és a másodikon pedig a könyvtár. Az általunk vizsgált történeti anyag a különböző gyűjtemények között oszlott meg. Az 1909-ben, majd a következő évben, 1910-ben ismételten kiadott szegedi útmutató tanúsága szerint, a földszinten található a néprajzi gyűjtemény, amelynek második termében állították ki a szegedi Történelmi Arcképcsarnok több képét. A harmadik teremben - szintén a néprajzi gyűjtemény részeként - találjuk a céhremekeket, ezüst díszeket és céhládákat. Úgyszintén a földszinten, a folyosón helyezték el a Várból, és a város egyéb részeiből származó középkori kőfaragványokat, ide sorolva a híres kőbárányt is, amelyet csak később, a Dömötör torony helyreállítása kapcsán helyeztek el a torony bejárata fölötti részben.

32 Az első emeleten hosszú szekrényekben tárolták és mutatták be a nagyközönségnek a Klauzál téri Kossuth szobor koszorúinak szalagjait, a régi céhzászlókat, 25 céhládát, valamint régi szegedi épületdíszeket, pl. a fából készült Mária-szobrot.

33 Az emeleten, az első teremben látható ebben az időben a Tisza Lajos-féle hagyatékból származó kályhaellenző, régi magyar ötvösmunkák galvanoplasztikái másolatai

34 Az első emelet ötödik termében van elhelyezve az éremtár, itt egy szekrényben kiállították az árvíz után épült új városház torony új gipszmodelljét, valamint Ferenc József és Erzsébet királynő mellszobrát. Ugyancsak itt van kiállítva üveg alatt 77 régi városi és céhpecsét, a falakon pedig a régi Szegedet ábrázoló metszetek és nyomatok. A hatos teremben helyezkedik el a régiségtár, amely több szekrényben mutatja be a régészeti, illetve várostörténeti emlékeket. Ez utóbbiak közül nemzetőr fegyvereket, mellvérteket, szegedi zászlókat, történelmi személyek arcképeit, török-kori edényeket, az 1686-os, illetve az 1848-49-es időkből való kő- és vas ágyúgolyókat, azután 48-as fegyvereket, korsókat, szegedi zászlókat. Itt találunk régi szegedi rézmetszeteket, Osztrovszky József fafaragványát, amelyet 1852-55 között a Josefstadtban töltött fogsága alatt készített. Itt állították ki Deák Ferenc temetési címerét, valamint egy másik üvegszekrényben hivatalnoki díszkardot, buzogányokat, 48-as ágyúgolyót, honvéd atillát, Kossuth Lajos mellényét, különböző kitüntetéseket, polgárőrségi és honvédségi emlékeket. A tárló alján céhláda, persely, valamint 1848-49-es emlékek találhatók.

35 Mindezek azt jelzik, hogy a gyarapodás révén múzeumba került értékes anyagok a korábbi gyakorlatnak megfelelően nem raktárba kerültek, hanem - szinte teljes egészében - ki voltak állítva és a nagyközönség elé tárva látogatás céljából. Ma már inkább megható, mint megmosolyogni való a korabeli városismertető azon megjegyzése, amely a Városi Múzeum és Könyvtár kiállításait részletező szövegrésznél 31 Legújabb Szegedi útmutató, Szeged, é. n. (1909) 41-43. A következő évben, 1910-ben ezt ismét kiadták, változatlan szöveggel. Ezen kiadás elején ez áll: Összeállította: LUGOSI Dömötör. 32 I. m. 44. 33 I. m. 44. 34 I. m. 45, 46. 35 I. m. 48-50.