A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

csillaggal jelölt lábjegyzetben közli az érdeklődők számára: „Ha valamelyik ajtó zárva van, tessék csengetni. Vázlatrajz a mellékleten" 36 Mindez azt jelzi, hogy a közintézmény munkatársai és az útikönyvet készítő szakember egyaránt őszinte gondoskodással és lelkesedéssel viseltettek a Kultúrpalota iránt. Az itt ismertetett kiállítás együttes már az új igazgató, Tömörkény István működésének eredménye. Nem véletlen, hogy elsősorban a néprajzi anyag vált uralkodóvá ebben a múzeumi kiállítás-együttesben, hiszen Tömörkény ennek az anyagnak a gyűjtését tekintette fő feladatának. Ismereteink szerint a Tömörkény-gyűjtés eredményeként létrejött nagyszabású néprajzi anyag - amelyben, mint fentebb olvashattuk természetesen részben várostörténeti anyagok is voltak - 1908 december 18-án nyílt meg. A három teremben elhelyezett anyag - amint az az ábrán is látható - bátran mondhatjuk, korának elismerésre méltó, magas szintű kiállítási technikáját is jelentette.

37 Nemcsak a gyűjtés és a kiállítás terén, de az intézmény szervezettségének magas szintjén is Tömörkény István hozzáértő, aktív tevékenységét kísérhetjük figyelemmel. Ebben az évben, 1908 július 25-én kerül jóváhagyásra a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum szabályzata is. Mint korábban utaltunk rá, az első szervezeti szabályzat az intézmény működésére még 1897-ben, tehát az új Kultúrpalota használatba vétele után készült. Ezt azonban nem nyomtatták ki. Ennek a lényegét ismertette Reizner az általunk fentebb hivatkozott Magyar Minerva 1902-es kötetében. Az említett 1908-as működési szabályzatot azonban kinyomtatták Szegeden és ez a 19 oldalas, a polgármester, illetve a témában ületékes minisztériumi osztályvezető tanácsos aláírásával ellátott szabályzat valóban országos elismerésre tarthatott figyelmet. A szabályzat negyedik oldalán ismerteti az intézmény fölépítését, amely két főosztályból, ezen belül hét gyűjteménycsoportból áll. A./ Somogyi Könyvtár, a. és b. csoportba sorolt gyűjteményi anyaggal, míg a másik nagy anyagegyüttes B./ a Városi Múzeum:, C/. Érem- és régiség, D./ Iparművészeti gyűjtemény, E./ Néprajzi gyűjtemény, F./ Szépművészeti gyűjtemény és G./ Természetrajzi gyűjtemény.

38 A felsorolásból látható, hogy ekkor a várostörténeti gyűjteménynek még külön osztálya nincsen. A felsorolt öt gyűjteményegyüttest végigtekintve, a leltárkönyveket, és a kiállítási berendezést ismerve azt mondhatjuk, hogy a C., D., E. és F. gyűjteményegyüttes mindegyike tartalmazott a várostörténeti-történeti gyűjteménybe tartozó anyagot. Az ismertetett felsorolás ezt követően a Városi Könyvtár berendezkedését és részletes működését ismerteti, a 13. oldalon tér rá a múzeum rendjére. Itt megismétli a 36-os paragrafusban a már említett öt gyűjteménycsoportot. Sajnálatos, értelemzavaró módon itt nem a korábbi betűbeosztást alkalmazza, hanem egy újat, ahol az öt osztály a-e-ig terjedő besorolást kap. Itt megjegyzi a 37-es paragrafusban, hogy „A múzeum régészeti, néprajzi és természetrajzi osztályainak célja elsősorban a Szeged városára és környékére vonatkozó anyag összegyüjtése". Ezután néhány mondatban kitér a numizmatikai, az iparművészeti és a szépművészeti anyagra, de a történeti gyűjteményt külön nem említi.

40 36 I. m. 42. 37 Fári I. I. m. 7. 38 A szegedi Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum szabályzata. Szeged, 1908. 4. 39 I. m. 13. 40 I. m. 13-14.