A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

jait (föltételezhetően a virágok elhervadása után) két-három nappal begyűjtse és gondosan leltározva a gyűjteményben elhelyezze.

22 1904-ben a gyarapodás koszorúkból, szalagokból, textíliából, porcelánpohárból, különböző vaslakatokból, arcképekből és ezüst fogpiszkáló-készletből áll.

23 1905-ben gyalogsági kardok, vadkanagyar, illetve dombormű mint adomány, továbbá különböző céhkönyvek, fametszetek képezik a gyarapodást.

24 Érdekességként megjegyezzük, hogy 1905 március 21-24-es dátummal találjuk Móra első bejegyzését a gyarapodási naplóban. A tárgyév bejegyzése még további, a Kossuth szoborról való koszorúszalag, 18. századi zsebóra, különböző, a fölsővárosi Szent György templom temetőjéből származó fémtárgyak, valamint rövid vaskard, ágyúgolyó, illetve egyéb acélkard.

25 1906-ban pisztolyt, Kossuth szoborról való selyemszalagot, céhládákat, pecsétnyomót, fátokban lévő mérleget, és más egyéb tárgyakat találunk, valamennyi céhes anyag,

26 továbbá koszorúszalagok, kard, tok, cínedények, megint céhes anyagok, kanál, óra, orvosságos tégely és ismét koszorúszalagok a Kossuth szoborról.

27 1907-ben fegyvereket, zászlót nyéllel, koszorúszalagokat, céhektől származó bádogperselyt, díszkardot, további selyemszalagokat a Kossuth szobornál elhelyezett koszorúkról, fegyveralkatrészeket, különböző patkókat és faragott tárgyakat találunk.

28 1908-ból tölténytáskát ágyúgolyót, illetve golyódarabot és puskagolyókat leltároztak.

29 1909-ben rövid csövű karabélyt, napórát, OA pisztolyt kapott a gyűjtemény adományként. Az 1903-as év szomorú aktualitását jelzi, hogy október 8-án találjuk Reizner János utolsó bejegyzését a leltárkönyvbe, ezt követi 1904 januárjában a halála. Azt is el kell mondanunk, hogy az 1883-ban megnyitott régiségtári napló előbb említett, 1903 október 8-i dátumáig bezárólag alapvetően Reizner kézírását tartalmazza. Természetesen az itt felsorolt gyarapodás csak a történeti vonatkozású anyagot jelzi, terjedelmében a jelzett időszakban is többszörösét képezi a régészeti gyűjteményhez sorolandó anyag, amelyre itt nem kívántunk kitérni. Az elmondottak már jelzik, de pontos képet még önmagukban nem adnak az újonnan átadott Kultúrpalota egészének berendezkedéséről és az itt látható könyvtár, illetve kiállítások közti terület megosztásáról. Valószínűleg ez ebben az időszakban még nem is alakult ki pontosan. Hozzá kell tenni, hogy 1902-1903-ban már Reizner munkáját segítette az 1899-ben odakerült Tömörkény István, akinek tevékenységére igencsak szükség volt. Reizner szervezetét a megfeszített munka és az általa annyira szeretett Kultúrpalota két nagy intézményének fenntartása, gondjainak megoldása annyira igénybe vette, hogy végül megbetegedett és 1904 január 19-én, fiatalon, 57 évesen meghalt. 22 1903. 47. 23 1904. 2/a, b, c; 3/a, b, c; 13/b; 23-24. 24 1905. 3; 4/a, b; 5; 7. 25 1905. 19; 21; 23; 24/a., b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, 1, m.; 27-28; 36. 26 1906. 17; 18; 19; 20. 27 1906. 21-22; 24; 27; 33-34; 39-45; 47-52; 56. 28 1907-ben kezdődik a 2. sz. leltárkönyv, amelynek címe: "A Szeged városi múzeum régiségtárának és történelmi emléktárának napkója II. kötet. 1907-1913 évek. írták: Tömörkény István, Móra Ferenc". A valóságban a leltárkönyv utolsó bejegyzése 1924-ből való 1907. 3/a., b.; 4-6; 8; 18-19; 22-24; 26/a., b, c, e.; 29-30; 32-35. 29 1908. 2; 9/a, b.; 10. 30 1909. 2; 4; 6; 11.