A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

szintén a várostörténeti anyaghoz sorolandók. A fölsorolt gyűjtemények kapcsán Reizner megjegyzi, hogy „A gyűjtemény őre Reizner János igazgató".

15 A történeti gyűjtemény gyarapodását követve megállapíthatjuk, 1898-ban mindössze egyetlen egy zászló került be adományként.

16 1899-ben azonban igen jelentős a gyarapodás. Sajnos, a rendelkezésünkre álló adatok alapján nem tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy valamiféle szakszerű, tudatos „rágyűjtés" történt az erre az évre tervezett és meg is valósított állandó kiállítás megnyitása kapcsán, tény, hogy kulcs, selyemszalag, zászló, kártya, több ezüstkoszorú, fegyverek, Tisza Lajos ajándékaként díszes hímzett kályhaellenző, az Osztrovszky József által a börtönben készített kálvária, különböző céhremekek, például a puskaműves lakatos céh serlege, 21 db, az ipartestülettől származó zászló, szintén céhes anyag, különböző ágyúgolyók, portrék, festmények képezték az évi gyarapodást. 1900 szintén jelentős gyarapodást hozott a történeti anyagban, l.sz. tétel alatt Szeged város Gazdászati Hivatalától átvett különböző régiségek szerepelnek, tarsolyok, városi díszhuszárok viselete, lovassági pisztolyok és egyéb fegyveranyagok. Ez esetben mint néhányszor máskor is, de nem mindig, a leltárkönyvben megtaláljuk az adott számú, jelen esetben 4277/899-es tanácsi végzés jelzetét is, amellyel a város átadta a múzeumnak az anyagot. Ugyanezen évben további gyarapodásként ékszerek, nemzetiszínű szalagok, egy zománcozott ezüst kereszt (érdemjel) a Pusztaszeri Apátság kulcsa, (Tömörkény István adománya) városépítkezések alapjaiból előkerült ágyúgolyók stb. kerültek a gyűjteménybe.

18 1901-ben egy talpas serleg, buzogány, ezüstgyűrű,

19 1902-ben koppantó, haditörvényszéki ítélet 1850-ből, nyomtatvány, katonai csákó, tölténytáska nagyobb tételben puska, illetve egyéb tartozékok, (alamennyi 1848-49-es tárgy) különböző kulcsok, koppantok, koszorúk, koszorúszalagok, Kossuth ereklyék, amelyek leírása kapcsán több oldal magyarázó szöveg található a leltárkönyvben. 1903- ban címeres ezüst pecsétgyűrű, lőfegyver, füleskanna, ismét gyertyakoppantó, gyalogsági tisztikard, zsebpisztoly kerül a gyűjteménybe.

21 Az az évi 47-es tétel alatt a Kossuth szoborhoz elhelyezett fémkoszorúk szerepelnek, a. b. c. d. pont alatt részletesen leírva. Ezenkívül további összesen 63 koszorúszalag. Ez azért érdekes, mert ezt követően évtizedeken keresztül rendszeresen föltűnnek a történeti anyag gyarapodásaként az 1903-ban a Klauzál téren leleplezett Kossuth szobornál elhelyezett koszorúk szalagjai. Mindez részét képezte az országos és helyi Kossuth-kultusznak. Közismert Szeged történetéből, hogy alkalmanként kisebb-nagyobb botrányok is voltak, mert nemcsak a különböző szegedi egyesületek, a Budapestről és az ország más részeiből ide látogató diákcsoportok, egyletek, stb. helyeztek el koszorúkat, hanem pl. az akkori királyi és császári hadsereg katonái is. Ebből lett a botrány, amikor is hivatalból el akarták távolítani a koszorúkat, ami ellen az egész város tiltakozott. Tény, hogy mind Reizner, mind Tömörkény és Móra múzeumi gyűjtőmunkája egyik fő feladatának tekintette, hogy a Kossuth szobornál elhelyezett koszorúk szalag15 Magyar Minerva, 1901-1902.440-441. 16 1898.17. 17 1899. 1; 5-6; 8-18; 20; 18 1900. 2; 4; 6-9. 19 1901. 4-5; 9. 20 1902. 4; 10-19; 22; 28; 32. 21 1903. 2; 34; 40-44.