A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

MAROSVÁRI Attila: Iparoktatás Makón 1945 és 1956 között

továbbá az 1955 végétől érzékelhető, de különösen az SzKP XX. kongresszusa után elmélyülő, s az 1956 októberi-novemberi fegyveres felkeléshez vezető politikai-társadalmi-gazdasági válság nem befolyásolta közvetlenül az iskolában folyó munkát. A helyiipari tanulók beiskolázása 1956 szeptemberében a rendes körülmények között megtörtént. A traktoros gépészek oktatási éve október 15-én kezdődött,

167 tanulmányaikat azonban az októberi események miatt nem kezdhették meg, számukra a tanítás csak 1957. január 21-én indult meg. Az október 26-tól Makón is tapasztalható megmozdulások nem érintették az iskolát, s bár jó néhány tanuló nem vett részt az órákon, a tanítás csak november 4-e után szünetelt néhány napig.

168 Az események hatása azonban hosszú ideig érezhető volt. „Az első félév munkáját kétségtelenül nagy mértékben megzavarták az októberi-novemberi zavargások - jegyezte föl Gottl Frigyes tanár a H.A. osztály naplójába -. Lazult a fegyelem, csökkent a tanulmányi színvonal, emelkedett a mulasztások száma. A sport és kulturális tevékenység szintén háttérbe szorult. [...] Január-február hónapokban a helyzet javult, a mulasztások száma csökkent." 1956 novemberében Makón politikailag stabilizálódott körülmények között folytatódhatott az oktató-nevelő munka. A sztrájkok, az akadozó ellátás azonban megnehezítette az iskola munkáját, különösen a tél beköszöntével a fütőanyag-hiány okozott nehézséget. Emiatt Csongrád megye összes általános és középisko-lájában a január 20-ig tartó téli szünetet február 1 l-ig meghosszabbították.

169 A makói MTH iskolában azonban már január 21-én elkezdődhetett a második - a traktoros gépészeknél még az első - félév.

170 Az 1956. november 4-én hatalomra került Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány - konszolidációs politikája részeként - a szakoktatás rendszerét, irányítását is átalakította. 1957 elején megszüntették a Munkaerőtartalékok Hivatalát, s a hatáskörébe tartozó intézményeket az új feladatokkal fölállított Munkaügyi Minisztérium (MÜM) alá rendelték.

171 A képzés központi irányítását ettől kezdve a MÜM Szakoktatási Főosztálya látta el.

172 A szervezeti változtatás természetesen maga után vonta a képzés formai és tartalmi átszervezését. Ennek leglényegesebb sajátossága volt, hogy a MÜM szakított a korábbi gyakorlattal, amely központilag határozta meg a képzett tanulók számát és szakmai összetételét, s a beiskolázás lebonyolítását a vállalatokra bízta.

173 Az alapképzés bevezetésével korszerűsítették a tanműhelyi gyakorlati oktatást, ami azt jelentette, hogy az intézeti tanműhelyekben folyó alapképzés (I. év) után következő termelőüzemi képzést (II. és III. év) kivonta az üzem termelőtevékenységéből, s a termeléssel szemben annak oktatási vonatkozásait helyezték előtérbe.

174