A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)
MAROSVÁRI Attila: Iparoktatás Makón 1945 és 1956 között
A változások az iskolai oktatás tartalmát is érintették. A mennyiségi mutatók helyett előtérbe kerültek a minőségi követelmények. Korszerűsítették a közismereti és szakmai tárgyak tananyagát, részben új tantárgyakat vezettek be. Ettől kezdve oktatták például újból - a politikai ismeretek tantárgy helyett, heti 1 alkalommal - a magyart. A szakoktatás rendszerének átalakítása a makói iskola profilszakmáját is érintette. 1957-től ismét két évre emelték a traktoros gépészek tanulmányi idejét, s változtattak az oktatott tantárgyak összetételén. Megszüntették az alapfémképzést, ennek oktatására ettől kezdve a gyakorlat keretében került sor. Ezzel párhuzamosan növelték a műszaki ismeretek, a számtan és a testnevelés óraszámát. Noha összességében mindezzel a tanítási órák száma kevesebb lett, az oktatás színvonala nem csökkent számottevő mértékben. Sőt azzal, hogy a szakoktatás nyitottabbá, rugalmasabbá vált, a tanárokon múlott, hogy mennyire tudják a legújabb ismereteket, a legkorszerűbb technikai eredményeket beépíteni a tananyagba. A traktoros gépészek képzése - 1956. január 21-én - már az új rend szerint indult meg. A csaknem fél éves lemaradást azzal próbálták meg ellensúlyozni, hogy 50 perces órákra tértek át. A tanév fennakadás nélkül, nyugodt körülmények között telt el. Az 1957-5 8-as iskolai év kezdetekor ismét változott a traktoros gépészek órabeosztása. Csökkent a testnevelési órák száma, ugyanakkor új tantárgyként lépett be a történelem, és ismét tartottak osztályfőnöki órákat, amelyeknek nagy szerepük volt az osztályközösség formálásában. Ebben hasznos segítséget nyújtottak az iparitanuló-intézetek otthonaiban 1958-tól bevezetett nevelési órák is, 175 hiszen a traktoros gépészek többsége tanulóotthonban lakott. Mindezek eredményeként az otthon és az iskola nevelőmunkája lényegesen összehangoltabbá vált. 176 1956 után megnövekedett a helyiipari képzés jelentősége. A makói és városkörnyéki szövetkezetek szakmunkásigényét kielégítendő évről évre 4-5 első osztályt indított az iskola. A beiskolázott tanulók nagyobb része vas-, építő- és ruhaipari szakmákból került ki. Mindig voltak ezek mellett - a legváltozatosabb szakmai összetételben - kisiparosokhoz leszerződött tanulók is. A szakképzés átalakítása során a MÜM megváltoztatta a helyiipari oktatás rendszerét. Részben korszerűsítették a szakmaelmcleti anyagot, részben pedig megnövelték a közismereti tárgyak szerepét. Iskolába továbbra is heti két, a harmadévesek 1 alkalommal jártak, a többi napokon gyakorlati oktatáson vettek részt, vagy az intézeti tanműhelyben, vagy a beiskolázó szövetkezetnél, illetve kisiparosnál. A helyiipari tanulók óraterve 1957-58-ban a következő volt:
