A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

MAROSVÁRI Attila: Iparoktatás Makón 1945 és 1956 között

Fiúk Lányok műszerész (3) cipőfelsőrészkészítő (1) vasesztergályos (2) fodrász (2) • kovács (14) női szabó (1) géplakatos (2) férfi és női szabó (2) bádogos (1) szövő (1) motorszerelő (2) fényképész (2) bognár(2) kozmetikus (1) • cipész (2) kőműves (1) asztalos (2) bőrdíszműves (1) ács (2) szobafestő (1) szíjgyártó (1) kefekötő (1) Az 1955-5 6-os tanévben 9-re szaporodott a helyiipari osztályok száma. A beiratkozások alapján 4 másodéves osztályt szervezhettek (76 tanuló), az elsősöket pedig már rokonszakmák szerint csoportosíthatták. Indult egy kovács (16 fő), egy építőipari (25 fö), egy faipari (15 fó), egy fémipari (24 fő) és egy vegyes (38 fő) osztály. Képzésükkel az iskola részben a helyi KTSz-ek, részben a kisiparosok tanulóigényeit elégítette ki. A következő tanévben már zömmel helyiipari osztályok indultak (6 traktoros gépész, 10 helyiipari). Ebben közrejátszott, hogy a Minisztertanács 2.064/22/1954. sz. határozata értelmében a képzési időt - elsősorban a vasipari szakmákban - 2 évről 3 évre emelték föl. (Ez a traktoros gépészek 1,5 éves képzési idejét nem érintette).

134 Ennek értelmében 1956-ban már 3. osztályokat is indítani kellett. A harmadéves tanulók már csak heti egy alkalommal jártak iskolába, 3 szakmai, 2 szakrajz és 1 osztályfőnöki órán vettek részt. A képzési idő felemelése pozitívan érinthette volna a szakképzés minőségét, ha nem egészítették volna ki a határozatot egy olyan döntéssel, amely az elméleti és gyakorlati képzésé idejét 20-80 % arányban állapította meg (a kétéves képzés esetén ez 38-62 % volt). Ez oda vezetett, hogy noha egy évvel nőtt a képzési idő, az elméleti órák száma 150-nel kevesebb lett a korábbinál.

135 A profilváltozás, a traktorosgépész-képzés beindítása az iskola számára - amely 1954. november 7-től József Attila nevét viselte

136 - minden szempontból hasznosnak bizonyult. A szigorú felvételi vizsgákon átesett jó képességű ta-