A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

MAROSVÁRI Attila: Iparoktatás Makón 1945 és 1956 között

nulókra építve tovább lehetett öregbíteni az előző évek MÁV-képzésű tanulói által megalapozott országos hírnevet. A következő évek krónikája egyértelműen bizonyítja ezt. 1954-ben lényegesen jobb körülmények között indulhatott meg az oktatás, mint a korábbi években. A megnövekedett tanulólétszám és az országos beiskolázás indokolta, hogy az iskola a régi épületből tágasabba költözzék: ekkor kapta meg a Sztálin u. (ma Szép u.) 2-4. szám alatt lévő volt csendőrlaktanyát, amelyet isko-lává alakítottak át.

137 Az épület a Görög Szabadságharcosok tere (ma Szent János tér) 19. szám alatti tanulóotthonnal telekszomszcdságban volt, ennek következtében egy olyan oktatási komplexum jött létre, amely minden addiginál kedvezőbb feltételeket biztosított a minőségi oktató-nevelő munkához. Ezt egészítette ki a DMKE-épülete, amely ettől kezdve tanműhelyként funkcionált. A traktoros gépészek képzéséhez szükséges munka- és erőgépek tárolásáhozjavításához a DMKE udvarán szerelőcsarnokot építettek.

138 Az iskolát az akkor hozzáférhető legkorszerűbb technika alapján szerelték föl (a traktorosgépész-képző iskolák fejlesztéséről, korszerű technikával való ellátásáról 1955. június 23-án külön minisztertanácsi határozat rendelkezett).

139 emellett a tantestület tagjai szemléltető eszközök előállításával járultak hozzá az oktatás színvonalának emeléséhez. A szemléltető eszközök házilagos készítéséhez az ösztönzést Fehér Gyula igazgatónak a szovjetunióbeli traktorosgépész-képzésről szerzett kedvező benyomásai adták. „Hazatérve elhatároztam - írta az Iparitanulóképzés 1955 áprilisi számában -, hogy a szovjet tapasztalatokat felhasználva, a tantestület segítségével kialakítunk egy minta traktorosgépész-intézetet."

140 Az elhatározás valóra váltása még 1955 elején megkezdődött. Hajdú József tanár egy agrotechnika kabinetet rendezett be, Menyhárt József és Gera Sándor vezetésével pedig megkezdték egy mezőgazdasági gép- és traktorismeret kabinet berendezését. Gyarapodtak a szemléltető eszközök is. Nagy falitáblára, elektromos fényjelző megoldással 1:2 méretben elkészült a G35-ös, a Hoffher lánctalpas, a Zetor K 25-ös és a DT 413-as traktor metszete. Egy Cormick és egy Fordson traktort a szemléltető oktatás céljaira alakították át. Bálint József irányításával a működő modellek készítésében a tanulók is részt vettek. A tantestület nemcsak az oktatás feltételeit, hanem a tanulók szociális helyzetét is igyekezett javítani. Ezt szolgálta az az újdonság, amelyről szintén Fehér Gyula számolt be: „A szovjet tapasztalatok alapján intézetünk területén egy különálló épületben mosodát, vasaló- szárító- és javítóhelyiséget, népboltot és fodrászműhelyt helyeztünk el. Munkaerőt a Kiskereskedelmi Vállalat és a KTSzek biztosítottak."

141