A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

TÓTH Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből

magát, nemtsak az említett várost, s annak lakosait, hanem ezen megye legnagyobb részét is minden órán végső pusztulással fenyegeti... Az emberi munkák haszontalanokká és sikertelenekké váltak."

4 Vertics József megyei földmérő szerint leghasznosabb volna, ha a zombori kocsmán túl, átvágást hajtanának végre. Erről készített is egy szabályozási tervet. A kéziratos, színes, északi tájolású, 46,5x30 cm nagyságú, 1:14 000 méretarányú, latin nyelvű, a Magyar Országos Levéltárban őrzött térkép (S 12. Div. XIII. No. 416.) címe Delineatio partis fluvii Marusii penes oppidum Mako decurrentis. Csanád és Torontál vármegye küldöttsége 1814. október 31-én Oexel Károly zombori házában megtekintette a térképet, de családja hallani sem akart egy olyan átmetszésről, amely zombori területen történik. A helytartótanács utasítására Őry Fábián Dániel királyi hajózási mérnök 1815. június 8-án Makóra érkezett. Felülbírálta Vertics tervét, hiába hajtanák végre az átmetszést, a laza talaj következtében Makó ismét jelenlegi nyomorúságos helyzetébe kerülne. Az általa készített színes, kéziratos, 1:14 400 méretarányú, 72x50 cm nagyságú, a makói levéltár tulajdonát képező térképen végleges megoldást javasol, mindhárom makói kanyarulatnak (Goszpodi, Bárányi, Zugoly) átvágását. 1816-ban báró Vay Miklós generálist nevezték ki a szabályozás királyi biztosának, aki egy szakértő bizottság élén Arad vármegye határától a torkolatig behajózta a Marost. Azt tapasztalták, hogy a „folyónak a két helyhatóság, azaz a makói piac és Zombor község közötti szakasza annak két oldali nagyon csavaros kanyarulatai, sodrástámadásai miatt ártalmasnak találtattak, annak tökéletes elhárítására három átmetszést indítványoztak."

5 A helytartótanács helybenhagyta a javasolt átvágásokat, és a királyi biztos 1816 novemberében elrendelte a munkálatok elkezdését. Vertics József november 28-án kiborozdáltatta az ásandó csatorna vonalát és másnap - alulról indulva - a szugolyi hajlatban, Kútaljnál hozzákezdtek az ásáshoz. Vertics a kitűzésre Fischer József Torontál vármegyei földmérőt is meghívta, de nem jelent meg. A munkálatokban a bánátiak nem vettek részt. Anyagi fedezet hiányában az új meder ásása rövidesen megszakadt. 1820-ban Buday Mihály készített egy szabályozási tervet, amely Őry Fábián Dániel munkájának továbbfejlesztése. A helytartótanács 1820-ban ismét elrendelte a Makó alatti átvágást, de a kivitelezés költségei nem álltak rendelkezésükre. 1821. július 3-án minden idők legnagyobb árvize zúdult a városra, de a szabályozás ügye érdemben mégsem ment előre. A királyi biztos szerette volna még az év őszén a három makói átmetszést végrehajtani. Költségét 31 000 forint-