A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

TÓTH Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből

A Maros szabályozási terve 1832-ből TÓTH FERENC A Maros gyors folyású, esése az alföldi folyóknál nagyobb, így igen nagy energiával alakítja medrét. A Maros esése a forrástól a beömlésig 811 méter, ebből 1 km-re 1,19 m esik. Márton György kutatásai szerint a folyó síksági szakaszán az esés egyenlőtlenül oszlik meg. A lippa-zsigmondházai szakaszon 0,28 m, zsigmondháza-pécskai szakaszon 0,44 m, a pécska-őscsanádi szakaszon 0,28 m, az őscsanád-tápéi szakaszon 0,13 m. Az egész alföldi szakaszon őscsanád és Makó között a legkisebb az esése, mindössze 6 cm. A csekély esés következtében vált rendkívül kacskaringóssá

1

, ezért itt morotvák, dögvizek, félhold alakú mocsarak képződtek. Makónál váratlanul nagy esés jött létre, ugyanis a 3. katonai felmérés szerint Apátfalva határánál a magassági pont 85, a szugolyi régi medernél viszont 81.

2 Ezzel függ össze, hogy a folyó ezen szakaszán a Maros óriási energiával alakította medrét. Amennyiben a magas vízállás erős széllel, tehát nagy hullámveréssel járt együtt, erőteljesen szaggatta a partot. Ez csak fokozódott, ha az áradás jégzajlással is párosult. Makó közelében, a torontáli oldalon porondokat, zátonyokat épített, a várost viszont pusztulással fenyegette. A török megszállás következtében megszakadt a Maros-vidék több százados virágzása. A hódoltság idején megszűnt a meder gondozása, a török beérte a kezén levő erősségek őrizetével. Csak a felszabadító háborúk után indult meg a Maros-völgy lassú ébredése. A 17. századtól vannak adataink, hogy mennyire veszélyezteti Makót a Maros. A folyó árja ellen úgy védekeztek, hogy Erdélyből mesterembereket hívtak, akik a part szélén álló templom elé két hajót helyeztek, benne hordókat kövekkel raktak tele. Az 1686. évi futás után tovább romlott a helyzet. Az újjátelepülést követően a zabolátlan folyó a város szívének tartott. Először a régi templomot pusztította el, azután elvette a kocsiutat, a kerteket, az első sor házat, a piacot, a második sor házat és a hozzá tartozó kerteket. Hosszú tortúra után 1753-54-ben a Makó alatti kanyar átvágásával részleges szabályozást hajtottak végre.

3 Mindez nem hozott gyökeres megoldást, pár évtized múltán a Maros viszszatért régi medrébe. „A nagy áradások által egészen Makó városa alá vévén