A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

MAROSVÁRI Attila: Iparoktatás Makón 1945 és 1956 között

pa-rancsnokság engedélyével megindulhat az oktatás, és az iskola - ideiglenesen - a református iskola épületében kerül elhelyezésre. A tantestület elfogadta az igazgató által ajánlott órabeoszlást, így a fiútagozaton Csaba László szakrajz és technológia, Bánáthy Péter ref. hittanár, Bátky Antal ny. áll. tanító és Hajdú Gábor ref. hitoktató lelkész közismereti tárgyak, Szabolcsi Gábor áll. népiskolai tanító rajz és közismeret tanítására, míg a leánytagozaton Gaál Katalin tanítónő és Hajdú Sarolta tanítónő közismeret, az ipari középiskolai végzettséggel rendelkező Dörnbach Mária rajz és közismeret. Béres Ida tanítónő és Ritter Ilona kézimunka tanítónő pedig szakrajz és technológia tanítására kapott megbízást.

7 Az oktatás 1944. október 23-án délután indult meg az előzetesen kijelölt helyen, a református iskolában (Ma Kálvin utcai Ált. Isk). Mivel a várost csak kevés tanuló hagyta el a hadműveletek miatt, az iskola létszámának elvileg a még szeptember elején beiratkozott tanulók számával kellett volna megegyeznie, a valóságban azonban jóval kevesebben jelentek meg az órákon. A magas hiányzásnak egyrészt az volt az oka, hogy a környező helységekből bejáró tanulók - vonatközlekedcs hiányában - nem tudtak bejönni Makóra, másrészt sokan nem is tudták, hogy megkezdődött a tanítás.

8 Noha ezek az objektív akadályok rövid időn belül elhárultak, a hiányzók száma mégsem csökkent a kívánt mértékben. Az év folyamán ugyanis általánossá vált a mesterek egy részénél, hogy - a régi beidegződésektől vezéreltetve - megakadályozták, vagy különféle ürügyekkel gátolták tanoncaik iskolába járását.

9 A tantestület, kellő súly hiányában, nem tudott ezen a helyzeten változtatni. Még tovább növelte a mulasztók amúgy is magas arányát, hogy rendszeresen a tanonciskolás fiatalokat rendelték ki a közmunkákra.

10 Mindez hátráltatta az oktatást, s tovább rontotta az iskola addig sem túl nagy presztízsét. Kezdettől fogva gondot okozott az áram- és íütőanyaghiány. Emiatt eleve kisebb óraszámban folyt az oktatás (így pl. a III. osztályban előírt Polgári jog és közigazgatási ismeretek tárgyat - átmenetileg - nem is oktatták),

11 az órák időtartamát pedig - a korai sötétedés miatt - 40 percre kellett csökkentenie a tantestületnek. A kiesést úgy pótolták, hogy tavasztól 50 perces órákra tértek át.

12 Mindezzel azonban a fűtési problémák alig enyhültek, ezért Csaba László mb. igazgatónak a tanulókat kellett kérnie, hogy tűzifát termeljenek ki a közeli erdőkből.

13 így a tantermek fűtése többé-kevésbé megoldható volt. Némileg kedvezőbbé váltak az oktatás feltételei azzal, hogy az iskola 1944. november 23-án visszaköltözhetett a szegedi utcai elemi iskolába, ahová még 1943-ban telepítették, miután az önálló tanonciskolái épületet katonai kórházzá alakították át.

14 (Innen eredeti épületébe csak az 1945-46-os tanév megindulásakor került vissza az iskola.)