A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

FANCSOVITS György: Dokumentumok a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt történetéből 1901-1905

hoz fognak csatlakozni. Az általános Követválasztás alkalmával sokkal nagyobb eredményeket érhettünk volna el, ha megfelelő jelöltjeink lettek volna. Nagy a panasz a mezősasi jegyző ellen, aki hallatlan önkényeskcdéseket visz itt a néppel véghez. Pálus János, Gyoma Gyoma községben 10 különféle egylet van és az úri kaszinó kivételével mindegyikben tartottam előadást és felolvasást. Sokat rontottak itt Tatár, Boros és Poór, akik miatt bizony nehezen ment az eszmeterjesztés, mert ezek az emberek nagy gyűlöletet és undort keltettek.

5 Az is baj, hogy van itt mindenféle párt: Bokányista, Várkonyista, Agrárista, Kossuthista, nemzeti- és kcresztényszoczialista, de még 48-as demokrata is. Ilyen Bábel van most Gyomán. Valahányszor bementem Nagyszalontára vagy Gyulára vásárra, mindig agitáltam a nép között. Gyulán szervezetet is próbáltam alakítani, de a Várkonyista és Bokányista bérenczek megakadályoztak. A választási hadjárat alatt olyan megfeszített munkát fejtettem ki, hogy betegje lettem. Tizennégy napig szakadatlanul jártam a falvakat a törökszentmiklósi kerületben. Jártam ezenfelül Komádiban, Darvason, Szentpéterszegen, Esztárban, Wekerden, Szolnokon. Turkevén, Kisújszálláson, Karczagon, Endrődön, Kondoroson. Tapasztaltam, hogy a vásáron, ahol mindenünnen összejön a nép. háládatosan lehet agitálni. Mindenütt a „Szabad Szó"-t és röpiratokat osztottam. Csabán, Mczőberényben, Köröstarcsán, Szarvason és Mezőtúron azt tapsztaltam, hogy az elvtársak között folytonos a viszálykodás. 1. Magyarországi szocziálisztikus munkásmozgalmai az 1905. évben. Budapest, 1906. 435-438. 2. Az MUSZDP, két kongresszust tartott Nagyszalontán, először 1903. április 12-15 között, majd 1909. április 23-25. között. A beszámoló az első kongreszszusra utal. 3. Várkonyi István /1852-1918/ agrárszocialista vezető, a Független Szocialista Párt megalapítója. Munkásságáról részletesen Farkas József több tanulmányban foglalkozik. 4. Utalás a párt belső viszályára. 1903-ban megválasztott vezetők közül többeket kizártak, akik propaganda hadjáratot kezdtek Mezőfi Vilmos ellen. Lásd: A magyarországi szocziálisztikus munkásmozdalmak az 1904. évben. Budapest, 1905. 227-251. 5. Lásd a 4. sz. jegyzetet. Tatár Dénes, Boros Brindusz Mihály és Poór Árpád a Mezőfi-ellenes ellenzék tagjai, akik Budapesten azonos néven, de új pártot igye-