Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Kisebb előzmények - Kőszegfalvi Ferenc: Németh László kiadói voltak A Puszták Népe és a Délsziget

tani. Kérelmüket Debrecenbe, a kormányhoz még 1945 februárjában elküldték megindítandó folyóiratuk engedélyeztetéséért. Tervük a következő év elején valósult meg, amikor Kurucz János nyomdász (1889-1953) fölajánlotta a periodika első számának saját költségén való elkészítését, ha legalább ezer előfizetőt tudnak toborozni a lap bázisául. Az elsők közt [1945. szeptember 5.] meginduló új magyar folyóirat Illyés Gyula úttörő művét tekintette példaképének, amely - ahogy a Társaság elnöke, Galyasi Miklós költő, műtörténész, a lap szerkesztője (1903-1974) írta - „műfajokat egyesítve új műfajt teremt, egyszerre riport, regény, társadalom-leírás és líra." Céljaikról, alapállásukról Tárkány Szűcs Ernő, a folyóirat másik szerkesztője (1921-1984) ezt írta: „így tettük fel magunknak a kérdést, teremhet-e pusztán kultúra, s részese lehet-e a puszták népe? Az akkor felmerült közvetlen célokat talán így sűríthetnénk: Először: Népünk felemelkedésének szolgálatában hozzájárulni az alföldi szellemi élet megindulásához népfrontos alapon, másodszor irodalmat, művészetet, tudományt együtt művelni a haladás, korszerűség igénye és a néphagyományok ápolása mellett, alföldi mélységben és európai magasságban, s végül harmadszor hidat verni egy alföldi város és a főváros valamint a határon kívüli magyarság között. Nem egyszerre alakult ki ez a célkitűzés, sokszor támadtak bennünket a túlzott tágasság miatt, mert nem akartunk csak irodalmi sziget maradni, de végül is ilyen szellemben igyekeztünk munkálkodni.'

0 Az évnegyedes Puszták Népe első száma, mint említettük, 1946. szeptember 5-én készült el Kurucz János nyomdájában, a kisalakú (a másodiktól kezdve nyolcadrét) füzet terjedelme 52 oldal, ára 4 forint. A lap terjedelemben is nőtt a második számtól. Ez nyolcvan oldal, a folyamatos lapszámozású második évfolyam háromszáz, a csonkán maradt harmadik 232 oldal. A kilenc szám 664 oldal össz-terjedelmén 299 mű jelent meg. A körülményekhez képest igényes nyomdai kiállítás a második számtól ifj. Erdei Sándor (1909-1996) munkáját dicséri, a második-negyedik számnak ő a kiadója is. Az előfizetők száma az induláskor 600,1948-ban 1300.

6 Noha a szerzők az egyenletesen növekvő népszerűség és a városi tanácsnak az induláshoz adott hatezer forintos támogatása ellenére csak tiszteletpéldányt kaptak, a kezdeti aggályok ellenére mégis egyre többen jelentkeztek munkáikkal. Hivatásszerűen író alig volt köztük, többségük tanár, tisztviselő, egyetemista, de van köztük kisiparos, gyári munkás, parasztgazda is. Szakmájának, tudományának valamennyi kiváló ismerője. Szenvedélyes javító, építő szándék és őszinte hit hatja át minden sorukat. 1948-ban a folyóirat már három számra való anyaggal rendelkezett. A kilenc szám anyaga már-már eklektikusán gazdag. Az új útra lépett alföldi magyarság előtt számtalan megoldandó feladat, leküzdendő nehézség állt. A rendkívül egyéni arcú folyóirat közleményei ennek megfelelően igen széles skálán helyezkedtek el, legfőbb jellemzőjük a gyakorlatiság, közéletiség. Versen, novellán, szépirodalmi, művészeti anyagon kívül közölt a Puszták Népe a szikesek javításáról, a jogalkotásról, az újgazdák problémáiról, városrendezésről, 5 L. 2. sz. alatti emlékezés 6 Mint a 4. sz. 188