Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Kisebb előzmények - Lengyel András: A Könyes könyv előfizetői. Egy Móra-kötet kiadástörténetéhez

Az ív első oldalán, a keretben, három, más-más méretből szedett szöveg olvasha­tó. Fönt, nagy betűkkel: Kömjes könyv. Középen, két sorban s kisebb betűből szedve: Móra Ferenc / verskötete. Alul, jobb oldalra elhelyezve, még kisebb betűből szedve: Amatőr-kiadás. Valamennyi szöveg verzális. A 2. oldalon Könyes könyv címmel s Móra Ferenc aláírással egy egész oldalt betöltő szerzői megnyilatkozás olvasható. (A cím is, az aláírás is verzálisból van szedve, maga a szöveg viszont végig kurzív.) Ez az olvasót megszólító s tájékoztató szöveg így hangzik: Könyes könyv címmel verskötetet adok ki, noha tudom, hogy az idő nem erre való most. Jégesőhullás kellő közepén nem szokás kiállni a piacra virágot árulni. Én se a magam jószántából teszem. A fiatal költőket barátaik szokták költeményeik kiadására unszolni, engem, az öreg költőt inkább az el­lenségeim kényszerítenek rá: a szegény ember tavalyi gondjai, idei bajai. Most olyan világ van, hogy mindenki, magamsorú ember, eladogatja, amit eddig való élete munkájával szerzett. En nem szereztem semmit a verseimen kívül, azokból húsz esztendő alatt termett egy kazalra való. Sohse gondoltam azonban rá, hogy kazalba gyűjtsem őket. Ezt a munkát a kislányomnak szán­tam egyetlen örökségül, amikor ő már nagy lesz, én meg olyan kicsi, hogy emlék gyanánt elférek egy-két ragaszkodó szívben. Gondoltam, milyen jó lesz, mikor majd a kézirataimmal bíbelődik, még egyszer kilépni belőlük és megcirógatni a haját... Persze ilyen gondolatai akkor vannak az embernek, mikor süt a nap és nagyon biztos az életében. Most nagy szelek járnak, minden bi­zonytalanná vált s hogy legyen mibe megkapaszkodnia az embernek, föláldozza a tulajdon „ha­gyaték"-át. Kicsit szégyenlcm is magam, mert olyan ez, mintha valaki a bárányfelhőket kínálná megvételre. De hát nem tehetek róla, hogy nekem nincs más nyájam és, istenem, akadhatnak olyan emberek is, akiknek a bárányfelhőkben is kedvük telik. A harmadik oldal a tulajdonképpeni „aláírási ív": ez egy Aláírási ív című, hat so­ros informatív szöveggel indul: „MÓRA FERENC-nek még karácsony előtt megjele­nő/KÖNYES KÖNYV című verskötetére, amely mindössze/ 400 számozott és szerző kéz­írásával szignált példányban /kerül kiadásra, merített papíron, Sebestyén Károly mű­vészi /címlapjával és könyvdíszeivel. Egy példány ára az alá-íráskor fizetendő 300 ko­rona." (E szöveg végig kurzív, így a verzális kiemelések is, a szövegbeli kiemelés vi­szont aláhúzással, léniával történik.) A szöveg alatt van egy az előjegyzők számára ki­alakított táblázatszerűség, amelybe bele kellett jegyezni az előfizetők adatait (Sor­szám, Név, Lakás). Ugyanez a „táblázat" folytatódik a negyedik oldalon is, s ugyancsak a negyedik oldal adja meg (a kereten kívül, a lap alján, kis betűből szedve) az előállító nyomda nevét is: Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat. A könyv előállításával kapcsolatos számlák megmaradtak. Ezek két szempontból is fontosak. Tájékoztatnak az előállítás egyes, más-más cég által elvégzett műveleté­ről, s információt adnak az előállítás költségeiről is. A logikai rendben első számlát a Délmagyarország nyomdája állította ki, 1920. december 28-án, Móra nevére. Ebből ki­derül, hogy a „Könyes könyv 421 példányban" készült, amiért a megrendelőnek 8475 Koronát kellett fizetnie. Ez a költség, minden jel szerint csak az úgynevezett belívek előállítását fedezte: a 421 példányhoz szükséges papírt, a szedést, a nyomást és a haj­159

Next

/
Thumbnails
Contents